Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

A megye országgyűlési szerepléséről és a megyei hatóságok álláspontjáról sokat tudhatunk meg a megyei követutasításokból. Az 1714—15. évi országgyűlésre adott megyei követutasításnak és végjelentésnek azonban írásbeli nyoma nem maradt fenn. Az 1722-23. évi országgyűlésen a vármegye követeiként Madarász László és Festetics Kristóf hat pontból álló követutasítást kapott, amelynek egyik pontja azt mondja ki, hogy a papi tizedekre nézve újabb intézkedéseket ne tegyenek.

30 A vallásügyi kérdések a közgyűlési iratok tükrében A megye önálló törvényhatósági élete az 1703. január 29-i gyűléssel kezdett újraéledni. A két megye közös repartitióját 1710. január 3-án tartotta meg Sümegen, az első önálló közgyűlés pedig 1710. május 11-én volt. Az 1711. július 3-i megyei gyűlésen a rendek megelőzték az 1715. évi visszahelyezési törvényt. Az 1715. évi országgyűlés 86. törvénycikkelye értelmében ugyanis Hl. Károly visszahelyezte Somogyot korábbi jogaiba, így a vármegye törvényhatóságát, bíróságát és egyéb ügyeinek intézését ettől fogva Zala vármegye beleegyezése nélkül gyakorolhatta, az 1596. évi 41. törvénycikket és az 1608. évi koronázás utáni 22. törvénycikket hatályon kívül helyezte. A közgyűlések 1710 és 1724 között főként Nagybajomban zajlottak. A források azonban Szigetvár, Csököly, Igal, Kaposvár, Marcali nevét is feltüntetik. A megye főispáni tisztét ebben az időszakban, pontosabban 1712 és 1734 között gróf Nádasdy Tamás töltötte be. A vallási viszonyok alakulását Somogy megyében is elsősorban az uralkodók által kiadott rendeletek, illetve az országgyűléseken hozott törvénycikkek alakították. Kollonich Lipót, esztergomi érsek 1701 elején azt az utasítást küldte a vármegyéhez, hogy ott mint az újonnan meghódított tartományban a protestánsok jelenléte nem tűrendő.

31 Az 1710. január 24-én Zala mezővárosban tartott Zala vármegye generalis congregatióján olvasták fel I. József pátens formájában kiadott - már ismertetett - rendeletét, amelynek értelmében a törvényesen bevett vallásokat abban az állapotban kell meghagyni, amelyben a Rákóczi-szabadságharc előtt voltak. 1714. május 17-én Igáiban tartott Somogy vármegyei nagygyűlésen pedig ismertették III. Károly a vallásgyakorlás tárgyában április 28-án Bécsben kiadott pátens levelét. Az ebben foglaltak szerint a helvét és ágostai hitvallást követő prédikátorok a jövőben nem gyakorolhatták szabadon vallásukat, nem építhettek iskolákat, templomokat vagy más ilyen célt szolgáló épületeket, továbbá kötelesek voltak megtartani a dekretális ünnepeket is. E rendelkezés kiadására a pátens szerint azért volt szükség, mert korábban a nemesek megengedték, hogy saját házukban prédikátort vagy tanítót tartsanak és így gyakorolhassák vallásukat: mindebből azonban sok olyan visszaélés fakadt, amelyeket meg kell szüntetni.

32 Az 1724 előtt keletkezett közgyűlési iratok

33 vallási kérdéseket érintő iratai három fő téma köré csoportosulnak; az egyik III. Károly vallásügyet szabályzó utasításai, a második a pesti vallásügyi bizottság munkája, a harmadik pedig - nem kimondottan vallásügyi téma - a Szent Borromaeus Károly tiszteletére építendő templom ügye. Mivel a vallásügyre vonatkozó rendeleteket és törvénycikkeket,