Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

valamint a vallásügyi bizottság munkájának menetét már ismertettük, ezekre nem térünk ki ismét, csak a Somogy megyei vonatkozásokat hangsúlyozzuk. A templomépítésre utaló iratok bemutatását azért tartjuk fontosnak, mert a templomnak valóban kiemelkedő, szimbolikus szerep jutott.

34 Szent Borromaeus Károly

35 III. Károly névadója és fő patrónusa volt.

36 Az uralkodó 1713-ban a pestis évében ígéretet tett egy neki szentelt templom felépítésére Bécsben. Az építkezés 1716-tól 1739-ig tartott Johann Bernhard és Joseph Emanuel Fischer von Erlach vezetésével.

37 A bemutatott iratok rávilágítanak az építkezés elhúzódásának egyik lehetséges okára. E három téma nem különül el feltétlenül egymástól, hiszen mindháromnak nagy jelentősége volt a tárgyalt korszakban. Érdekes viszont, hogy nem találtam például a települések plébánosaitól vagy lakosaitól származó, a vallásgyakorlatra illetve a templomépítésre vonatkozó panaszos leveleket, amelyek az 1720-as évek végén nagyobb számban bukkannak fel a közgyűlési iratok között, ezek elsősorban az egyházi levéltárakban találhatók. Az 1724 előtti iratokban inkább a pestissel, az adóterhekkel, a katonák beszállásolásával, a török háborúban résztvevő csapatok mozgásával, a pornóval és ehhez kötődő összeírásokkal, valamint magánszemélyektől érkező egyéb iratokkal találkoztam. Néhány irat foglalkozik a pannonhalmi tizedperrel is, ezekre azonban nem kívánok a továbbiakban kitérni. A megyéhez érkezett első vallásügyi tárgyú irat III. Károly Laxenburgban

38 1717. május 22-én kelt leirata, (1. sz. melléklet) amelyben az uralkodó közli a rendekkel, hogy több jelentésből értesült a helvét és ágostai hitvallás követőinek titkos gyűléseiről. A hasonló összejövetelek megelőzése érdekében ismét érvényt kell szerezni az 1715. évi országgyűlés 31. törvénycikkelyének, annál is inkább, mivel a bujdosók támadásai is fenyegetik az ország békéjét. IJJ. Károly utasítja a rendeket, hogy a titkos dekrétumokat és főként a gyanús gyűléseket a legszigorúbban akadályozzák meg. A leirat ezek megelőzésére szólítja fel a vármegyei hatóságokat, azonban ilyen jellegű Somogy megyei gyűlésről nem találtam adatokat a közgyűlési iratok között. A második levelet Pálffy Miklós nádor írta Somogy vármegye rendjeihez Pozsonyból 1717. december 2-án.

39 A levélben elmondta, hogy a Pozsony városában tartott gyűlésen, amelyen a porták rectificatiójáról (összeírásáról) volt szó, a jelenlévő rendek 20.000 forintot ajánlottak fel a Szent Borromaeus Károly tiszteletére építendő templom javára. Az összeget négy év alatt - évente 4.000 forint fizetésével - kellett teljesíteni, amelyből a megyére 100 portára egy-egy esztendőre 66 forint 25 dénár jutott. A levél értelmében a templomépítésen kívül a portaösszeírás költségeire és a gyűlésen résztvevő rendek napidíjára 200, illetve 114 forintot kellett még fizetniük. A nádor utasította a rendeket, hogy a templom építésére szánt összeget haladéktalanul juttassák el Sigray Jánosnak;

40 az 1715-ben felállított revizori bizottság által feltárt pénzügyi hiányosságokat és a portaösszeírás egyéb hibáit haladéktalanul pótolják, illetve javítsák ki, és jelentésüket 1718. május 15-ig küldjék fel az uralkodóhoz; nehézségeiket pedig még a határidő lejárta előtt jelezzék, hogy a portaösszeírás módosításának munkálata minél előbb elkezdődhessék. Az