Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében
Csepely 1864-ben a külső kaposvári szolgabírói járásban feküdt, s hozzá tartozott Tekeres puszta, az uradalom már kiépített majorságának központja. Ebben volt egy csárda és két vízimalom, továbbá a Fehéregyházi major. (Itt lehettek a cselédlakások.) A határban felsorolt dűlőnevek - Homok, Hársalja, Halászó, Kenderföld, Dongács, Felmező, Kötcsei Nagyhalom vagy Szállás - még a régi gazdálkodás nyomait őrzi. Öt szőlőhegy, öt legelő és a hársaljai erdő mellett érdekesek a rétföldek felsorolt nevei, úgymint Törőhegy, Nádasd és Bárány. A hagyomány szerint Kupa hercegnek (Koppánynak) volt a vára Cubahegy, vagy másként Kupavár.53 A községről, annak külső kapcsolatairól és közigazgatási helyzetéről a helységnévtárakban találhatunk információt. Az 1877-és kötet szerint például Csepely falu a hozzá tartozó Tekeres pusztával a Tabi járáshoz tartozott, 168 ház állott akkor benne és az új községi törvény szerint kisközségként szerepelt. A településnek 1063 lakosa volt ekkor. A kézikönyv helvét, kálvinista templomot említik. A katolikus hívek a karádi plébániához tartoztak. Az adóhivatal és az utolsó posta is Karádon volt, törvényszékre Kaposvárra, a járásbíróságra pedig Tabra jártak.54 Öt évvel később Csepely kisközség már körjegyzőségi székhely. 173 házában 1021 lakos élt. Az utolsó posta helye Kötcse, a többi adat változatlan maradt.55 Az 1898-ban megjelent helységnévtár 176 házban lakó 1018 lakost jegyez fel Csepelyen. Az utolsó posta Kötésén, az utolsó távirda Karádon volt.56 Az 1900. évi népszámlálás adatai nyomán készült helységnévtárban a falu a Teleki körjegyzőséghez tartozott, s ekkor 1034-en éltek községben. Itt értesülünk először a kültelki lakott hely, Tekeres puszta népességszámáról, amely az idő tájt 70 fő. Ekkor már 190 házat jegyeztek fel a falu területén. A Csepelyhez legközelebb fekvő csendőrörs Karádon volt.57 A század első évtizedében fontos változás történt Csepely életében. Az 1898. évi IV. te. értelmében meg kellett változtatnia nevét. Somogy megyében a községnevek törzskönyvezési éve 1908 volt.58 Ezt követően az új név Nagycsepely lett. Az 1910. évi népszámlálás eredményeit feltüntető 1913. évi helységnévtárban már Nagycsepely néven körjegyzőségi székhelyként találjuk, 966 lakosa volt, s abból 68 lakott Tekeres pusztán.59 Ezek a számok egy igen fontos jelenségre hívják fel az olvasó figyelmét. Ha áttekintjük II. táblázatunk adatait, akkor azonnal a szemünkbe tűnik az a szomorú jelenség, hogy Nagycsepely lakosainak száma 1910-ben alacsonyabb, mint 1851- ben volt. A bázisindex 1851. évhez viszonyítottan mutatja meg a lakosság számát, amely 1870-től kicsit felfelé ívelt, hogy aztán 1910-ben mélyre zuhanjon. A láncindex e lakosságszámot mindig az előző összeírás évéhez viszonyítja, s 1870-et jelzi a „tetőnek”, s utána már csak csökkenés, illetve a század utolsó évtizedében kis emelkedés volt tapasztalható. A népességcsökkenés okát - úgy vélem - nem nehéz megtalálnunk. A viszonylag szűk határ és az abban szétdarabolódott paraszti gazdaságok nem képesek nagyobb létszámú lakos eltartására. A munkahelyek és lehetőségek száma korlátozott. Hosszabb és helyszínen végzett kutatást igényelne annak megállapítása, hogy 62
