Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében
Csepely közel 1000 fős lakosságát két vegyeskereskedés látta el, kettőjük jövedelemadója 22 forint volt.51 Az akkori somogyi falvakhoz képest Csepely iparossal és kereskedővel való ellátottsága tulajdonképpen kielégítő volt. Ha az akkori családmodell alapján a 22 fő iparral foglalkozót öttel megszorozzuk, akkor az 1880. évi lakosságszámhoz viszonyítottan (lásd II. táblázat) úgy tűnik, hogy Csepely lakóinak 10 %-át az ipar és a kereskedelem tartotta el. A századfordulón a lakosságon belüli foglalkozási arány - amint ezt a III. számú táblázatunkban láthatjuk - a következőképpen alakult: míg 1900-ban az ipar és kereskedelem tartotta el a falu népességének 8 %-át, addig 1910-ben már a 11 %- át. Ez utóbbi évben egyébként már a közlekedésnek is volt nyilvántartott dolgozója Csepely en. Az iparról a VI. számú táblázat ad közelképet. Eszerint e községben a század- fordulón összesen 22, illetve 25 ipari vállalat, pontosabban: zömmel segéd nélkül dolgozó kisműhely működött. A VII. táblázat arról tájékoztat, hogy milyen iparágakban dolgoztak Csepely iparosai. E településen 1900-ban 4, tíz esztendővel később 3 kovács dolgozott. Az első említett évben 1, tíz év múltán 2 dolgozója volt a gépiparnak. Ők gépészek vagy lakatosok lehetett, hisz a határban használt mezőgazdasági gépek karbantartásához ilyen mesterekre volt szükség. Amíg 1900-ban a téglaiparban három fő szerepel, addig ők tíz év múltán „eltűntek”, a téglavető valószínűleg megszűnt. A faiparban 1900-ban négy asztalost, egy évtized múltán 4 asztalost és egy egyéb faipari ághoz tartozót jegyeztek fel a statisztikában. Meglepő, és az általános fejlődésnek némiképpen ellentmond, hogy míg 1900-ban 1 fő dolgozott a fonó-, szövő-, vagyis a textiliparban, addig 1910-ben számuk négy főre szaporodott. Ez az időszak a kismesterségek kihalásának kora, hiszen a vasutakkal közelebb hozott gyári áru olcsósága elveszi a takácsok kenyerét. A ruházati iparban 1900-ban egy szabó, hét cipész és három egyéb kategóriába sorolt mestert találunk. Tíz évvel utóbb 5 cipészt és egy egyéb kategóriába tartozó ruházati iparban dolgozót jegyeztek fel Csepelyen. Az élelmiszeriparban 1900-ban 5 molnárt tüntetnek fel. Tíz év múltán csupán 2 molnárt és egy hentest találunk a faluban. Az építőiparban 1900-ban egy kőműves, 1910-ben 1 kőműves és egy egyéb kategóriába sorolt dolgozó szerepel a statisztikában. A vendéglátóipart 1900-ban egy, tíz év múltán 3 fő képviseli.52 A falu társadalmában megtaláljuk a közszolgálatot ellátó személyeket, akiknek velejárója volt a házi cseléd. Az egyéb megjelölés alá a nyugdíjasok, a véderő, illetve máshová nem sorolható foglalkozásúak kerültek. Csepely, illetve 1910-ben már Nagycsepely, falu társadalma egy közepes nagyságú somogyi falu átlagos társadalmi szerkezetét mutatja. De mi van a számok mögött? 1864-ben Pesty Frigyes helynévgyűjtésével kapcsolatosan mód nyílt arra, hogy a falvak elöljárói - a dűlő- és egyéb földrajzi nevek ürügyén -leírhassák településük akkori helyzetét. Bár ez általában csak külső helyzetábrázolást tett lehetővé, esetenként mégis fényt vetett a település akkori gazdasági helyzetére is. 61
