Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)

T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében

arányában mutatkozó nagy eltérésnek: a hivatalos felmérés ugyanis az erdő arányát a határ 28 %-ában állapítja meg. Fényes adatai szerint viszont a határ 38 %-a volt erdő. Ez az 1848. évi 45 %-os arányhoz képest bizony erős fogyatkozást mutat.

A fairtás bűvölete - úgy tűnik - ezt az uradalmat is elragadta, s - mint azt éppen Fényes feltárása mutatja - a leggazdaságtalanabb módját választotta az erdő elpusztításának. Csepely határában ez a földrajzi munka egy hamuzsírfőző üzemről tesz említést.43

Itt említhetjük meg, hogy a szőlő mindkét 1865-tel jelezhető forrásban a határ 5 %-ára szorult, míg 1848-ban annak 7 %-án volt még található ez a nagyobb munkaerő és munka befektetést kívánó mezőgazdasági ágazat.

A továbbiakban I. sz. táblázatunk adatainak segítségével tekintjük át, miként alakult a művelési ágak aránya, milyen volt akkor Csepely határa.

1896-ban került sor ismét országos felmérésre és áttekintésre. Ekkorra a falu határa 101 kát. holddal lett kevesebb, mint 1865-ben. A termőterület ennek ellenére nőtt: a határ fele szántóterület volt, 7-7 %-ot tett ki a rét és legelő, ugyanakkor csökkent a szőlő és az erdő területe is.44

Ekkor Csepely már a Tabi járáshoz tartozott, a határának főbirtokosa változatlanul a veszprémi püspök volt, 1685 kataszteri holdat birtokolt. Ugyanakkor azonban Csepely község is rendelkezett a határban 515 katasztrális hold - közösen kezelt - birtokkal, amelynek kisebb része volt szántó és rét, 245 holdat tett ki a közös legelő és 80 holdat az erdő.45

Ebből az időszakból valamelyest részletesebb adatok is rendelkezésünkre állanak. Ezek a mezőgazdasági életbe nyújtanak mélyebb betekintést. Az 1896-ban kiadott országos mezőgazdasági felmérés statisztikai anyagában nemcsak az egyes települések határának művelési ágak szerinti megoszlását találjuk meg, de Csepelyről például azt is megtudjuk, hogy a 4014 katasztrális hold határából 3211 volt a tulajdonbirtok, s 737 katasztrális hold pedig haszonbérbe lett adva.

A mezőgazdaság akkoriban valóban nagyon fontos foglalkozási ág volt Csepelyen. Ha a III. táblázatunk adataira tekintünk, abból azonnal kiviláglik, hogy 1900-ban a falu népességének a 89 %-a, 10 évvel később, 1910-ben pedig a 82 %-a élt a mezőgazdaságból. Ha pedig a IV. táblázatunk adatait vizsgáljuk meg, azonnal kiderül, hogy 1900-ban a mezőgazdaságból élőknek 67 %-a a birtokosok közé tartozott, részben vagy egészben a határban levő földje, birtoka adta megélhetésének fő forrását.

S milyen volt a mezőgazdaság a XIX. század végén Csepelyen? A statisztikai felmérés szerint a határában ekkor 199 gazdaság működött, vagyis a veszprémi püspök uradalmán kívül 197 kisbirtokot, paraszti gazdaságot találunk ott. Az 1865. évi adatokhoz képest tehát a kisgazdaságok száma 2-vel növekedett.

A határban elnyúló uradalmi birtok a karádi uradalom része volt. Ez a terület nem állhatott a kor színvonalán, mert a statisztikai felvétel szerint ez nem tartozott sem az iparvállalatokkal rendelkező, sem pedig a műtrágyát használó birtokok közé. A határban feljegyzett igás fogatok száma sem magas: 5 egyes és 60 kettős lófoga58