Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében
kor a határ 57 %-át jobbágyi földként jegyezték fel, 1859-re ez az arány már 48 Vera. módosult. Az egykori jobbágyok és zsellérek tehát - papjaival és tanítóival, s a meg nem állapítható „különös birtokokkal” együtt - a falu határának kisebbik részére szorult. De nem az jelentette a nagyobbik bajt, hanem az, hogy a szétosztás után kapott föld minősége is rosszabb volt az azelőtti birtoknál! Csepelyről már 1860. május 15-én megérkezett a Hitelesítő Küldöttséghez az a beadvány, amelyben az aláírók, a csepelyi községbéliek a tagosítási egyesség után bekövetkezett „földek kihasogatását” és egyéb „tényeket” sérelmesnek jeleztek. Három pontban foglalták össze panaszaikat: 1. A legelőilletőségük „annyira meg van szorítva”- írták -, „hogy csapásnak is kevés volna”. Úgy tűnik, hogy azt a több mint 500 holdat olyan helyen osztották ki, amely a parasztoknak egyáltalán nem felelt meg. 2. A vetőföldek kimérésnél kikötötték azt, hogy a hasznavehetetlen területek ne számítsanak be, azokat hagyják ki a mérésből. Ez sem történt meg. Osztályozhatatlan földek is kerültek telki földjeik közé. 3. Igényt tartottak a jegyzői telekre és a közös kocsma épületére is, mert - noha ez utóbbi anyagát a földesúr adta - a felépítését viszont ők végezték. A község lakosságának munkája hozta létre a kocsmát. Legutóbb is a falu több mint 100 forint értékű munkát fordított annak „megreparálására” - mondták.40 Sajnos, a kérvénnyel kapcsolatos intézkedést nem ismerjük. Mivel a birtokkönyvben semmiféle javításnak nincs nyoma, nem valószínű, hogy a földekkel kapcsolatos panaszokat orvosolták volna. Az 1860-as évek derekán Fényes Elek újabb statisztikai munkája szerint Csepely faluban 95 katolikus, 865 református és 26 „héber” lakos élt. A határ föld- birtokosa a veszprémi püspök, s a határban 1467 magyar hold szántóföld, 434 hold rét, 196 hold szőlő, 198 hold legelő, 1509 hold erdő és 139 hold műveletlen terület volt található.41 Az ugyanabban az évben kiadott hivatalos felmérés eredményei más megoszlást, művelési képét mutatják a határnak. A Magyar Királyi Helytartótanács rendeletéből elkészült határfelmérés eredménye szerint Csepely faluban, amely akkor a Kaposi járáshoz tartozott, egy nagybirtok és 196 kisbirtok volt (ez 100 holdon aluli birtoktestet jelentett). A határ 4115 kataszteri holdból állt. Az I. számú táblázatunk pontosan mutatja a határ művelési ágak szerinti megoszlását. Fényes Elek adatai magyar holdban vannak megadva, a hivatalos felmérés pedig 1600 négyszögöles katasztrális holdban közli a földek terjedelmét. Az arányokat azonban - mindennek ellenére -összevethetjük. (Ld I. táblázat) Míg a hivatalos felmérés szerint a határ 41 %-át alkotta szántóterület, addig Fényes adatai szerint - amelyek a helyiek bemondásán, egy-egy faluban élő értelmiséginek adatközlésén alapultak - a szántóterület a határnak csupán 37 %-át tette ki. Ez közel áll az 1848. évi adatokhoz, amikor is a határ 4 %-a volt a kert (belsőség) és a 34 %-a szántóterület. A hivatalos felmérés szerint a rét 7, a legelő pedig 10 %-át tette ki a határnak, Fényes szerint ez az arány 11, illetve 5 % volt. Igaz, ez esetben valószínű, hogy az erdei legelőt teljesen az erdőhöz számították. Ez is lehet az oka az erdő 57
