Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében
táció idején. Sintaxist végzett, tehát tanult oktató volt. Letette az esküt. A kántori teendődet is ellátta. Mindezért külön díjazásban nem részesült. A fiúk nevelésében nem képes szorgalmat kifejteni - írja a jelentés mert a szülők megtagadják (renuant) a gyerekek iskolába küldését. A tanító a többi feladatának eleget tesz, természete békés (pacatus), mértékletes és példás életet él. A ludus rectornak nevezett tanító jövedelmeként csupán egy faanyagból épült lakóházat említ a jegyzőkönyv. Az épület egy szoba-konyhából áll, de omladékos és a helybelieknek kellene azt megreparál- nia. Ezt a meglehetősen negatív képet némileg megmagyarázza, hogy Csepelyen ekkor mindössze 53 katolikus hivő élt, akik száma eltörpült az 582 főnyi helvét hitvallású lakos mellett.23 Csepelyen a következő egyházlátogatásra már csak 1815-ben került sor. Kurbély György veszprémi püspök ekkor tett hivatalos látogatást a karádi kerületben, Csepel (sic!) változatlanul a Karádhoz tartozó 3 leányegyház egyike volt (Kötcse és Csicsó puszta volt a másik kettő). Noha a Csepely és Karád közötti távolság mindössze egy óra, az erdők és a rablók miatt (propter sylvas et latrones) nagyon nehéz megközelíteni, ezért a hívek ritkán járnak misére. E településeken a katolikusok szétszórtan, más vallásúak közé ékelődően, élnek. Templom egyik filiáléban sincs. Szegényházat (xenodochium), kápolnát, oratóriumot vagy nyilvános szobrot sem találunk e falvakban.24 Más forrásból viszont tudjuk azt, és itt meg kell említenünk, hogy Csepelyen 1751-ben egy kálvinista oratorium épült, sőt a megye monográfusa szerint 1784-ben az ősi templom helyén és köveiből egy református templomot is építettek.25 Visszatérve a püspöki vizitációra, ennek jegyzőkönyve szerint a Csepely faluban és Csicsal pusztán levő temető igen régi, s még a türelmi rendelet előtt szentelték fel azt. A katolikusok Csepelyen kevesen vannak, 65 katolikus élt itt mindössze, s közülük 53 volt gyónóképes (felnőtt), 15 katolikus házaspár és egy vegyes házasságban élő pár élt ekkor ebben a faluban. A falu lakosainak többsége református volt, s csak szolgák és szolgálók között akadtak katolikusok. Feljegyezték az egy, akkor vegyesházasságban élő pár nevét. Molnár János katolikus vallású férfi vette el a kálvinista Várady Erzsébetet. Mindketten szolgák voltak és Csepelyen laktak. A vizitáció idején két éves János nevű fiúk a katolikus hiten nevelkedett. A püspöki látogatás jegyzőkönyve megőrizte számunkra Csepely község és tanítója között létrejött szerződés szövegét. A tanítónak - természetesen, függetlenül azok vallásától - a falu összes gyerekét tanítania kellett. A község kötelezte magát arra, hogy az „oskola házat” jókarban tartja, a fűtésre 6 öl fát vágnak fel és hoznak be az urasági erdőből. A tanítónak el kellett végeznie a kántori teendőket is, valamint egy praeceptort (segédtanítót) kellett alkalmaznia. Fizetése évente 50 forint készpénz, 32 pozsonyi mérő (továbbiakban: pm) kétszeres (értéke mérőnként 1 forint), 32 forint értékben, „minden szántóvető 1/2 mértze eleséget ad, összesen 67 pm, vagyis 67 ft értékben. Minden szőlős gazda 6 itze bort ad, ami összesen 28 akó, de akónként 1 ft-jával, összesen 26 ft értékű. A tanító kenderföldjét kétszer megszántják és a maga magvával elvetik, ennek, haszna 2 forint, kertjét és káposz51
