Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Szita László: A Somogy megyei horvát nemzetiség iskola- és művelődésügye a két világháború közti időszakban
A horvát népesség alakulása (1880-1941) Település 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 Babócsa 1159 1233 392 109 121 118 139 Berzence 584 50 815 34 22 19 3 Drávakeresztúr 371 430 428 444 413 192 88 Potony 431 520 584 647 127 109 102 A horvát etnikum csökkenése 1920-1941 között mindenütt szembetűnő.16 A számok azonban tendenciát és nem a pontos valóságot takarják. A Somogy megyei Dráva menti települések elmagyarosítása17 már a kiegyezést követő időszakban, különösen a századfordulón vett határozott irányt. Ha azonban összevetjük a Szlavóniába kivándorolt magyarság elhorvátosítási törekvésével nagy különbségeket látunk a politikai, a gazdasági és a közigazgatási módszerek között. A kivándorlást tárgyaló monográfia a Horvát-Szlavónországba került magyarság elhorvátosítása során a politikai elnyomás vallási téren érvényesülő különböző pressziók, közigazgatási életben az intolerancia a köznapi életben a mellőzések eseteit mutatja be. Az iskolaügyben horvát nacionalizmus kemény adminisztratív eszközöket használt. Szemben a magyarországi nyelvi18 magyarosítással a horvát hatóságok az erőszak eszközeit vetették be. „A zágrábi egyházmegyei hatóságok sorra utasították el a magyar egyházközségek kérelmét, amelyben követelték, hogy a liturgiát magyar nyelven is biztosítsák számukra e vegyes etnikumú falvakban. A zágrábi püspökség azonban minden, a liturgia kérdésében benyújtott kérelmet elutasított.” A legdöntőbb különbség az volt - mint ahogy Szili Ferenc a horvátországi és szlavóniai kivándorlást tárgyaló kötetében tárgyalta - hogy „...nemcsak a politikai diszkrimináció fegyverét alkalmazták, hanem gazdaságilag is hátrányos helyzetbe kerültek...”19 A Dráva menti somogyi horvátságot a politikai diszkrimináció nem sújtotta, sőt olyan törekvést sem látunk az első világháború előtti és a két világháború között időszakban, amely gazdálkodásuk, gazdasági érdekeik érvényesülését a legkisebb mértékben is akadályozta volna. Az 1920-as és az 1930-as években a konkrét gazdasági problémáik nem nemzetiségi voltukból keletkezett, hanem, mint ez a miniszteri referensek itteni működése során keletkezett jelentésekből is látható, Somogy megyében is jellemző általános birtokstruktúrából, a nagybirtok egyeduralmából, a kormányzat gyenge hatékonyságú vízvédelmi és vízszabályozási politikájából stb.20 A vizsgált somogyi kisrégióban a horvát, illetve horvát többségű falvakban a nemzetiségi ellentétek sem a dualizmus sem a két világháború időszakában nem mutattak konfliktusokat. Az itt jelentkező gazdasági hátrányok egyaránt sújtották a horvát és a magyar falvakat.21 A vagyoni, szociális struktúra nem mutat lényeges különbségeket a horvát, illetve magyar falvak között. Sem a birtokszerkezet, sem a termelési eljárások kö147
