Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Csóti Csaba: A dél-somogyi területek szerb megszállása
23 napon át bejártam 42 községet és pusztát (38 község, 3 puszta) amelyekben 50 iskola és 2 óvoda van. A községek és puszták közül tiszta magyar anyanyelvű 32 község 0 puszta, német többségű lakosságú 3. Horvát vagy horvát többségű lakossággal bíró község 7 van. Az iskolák közül elemi: 46, polgári: 1. Mindezekben 94 tanár működik. És pedig óvodánál 2, elemi iskolánál 75, polgári iskolánál 17. Jelleg s fokozat szerint állami elemi iskolánál 21, közs[égi] elemi iskolánál 13, református felekezeti iskolánál 23, ág[ostai] hitvallású] iskolánál 1, izraelita fele- kezetnél 4, állami polgári iskoláknál 9, magán polgári iskoláknál 8 tanerő. Ennyi iskola viszonyait s ennyi óvónő, tanító é[s] tanár magatartását tettem vizsgálat tárgyává s igyekeztem bekapcsolni az anyaország iskolaügyi s kulturális vérkeringésébe. Az iskolai épületiekben] s egyéb külső viszonyaiban nagyobb bajokat csak néhány helyen találtam. A legtöbbnél azonban bizonyos mértékig elhagyatott állapotot tapasztaltam. Javítások, meszelések s az udvarnak és környéknek rendbehozatala szükséges. A környékben összehívtam az elöljáróságot, az iskolaszéket, gondnokságot, presbitériumot s a hiányokra rámutattam, a rendbehozatalra felhívtam őket. Ugyanezen hatóságokkal állapítottam meg a tanítóknak a jugoszláv megszállás alatt tanúsított magatartását is. Barcson és Szigetváron pedig e célból a községek vezető tekintélyesebb egyedeiből igazoló bizottságot állítottam össze. Az egész SHS állam által megszállva tartott területeken csak 3 állami elemi iskolai tanító magatartása esett kifogás alá oly mértékben, hogy őket nem lehetett igazolni. Az egyiket nyomban el is tiltottam a tanítástól s mind a három ellen fegyelmi vizsgálat elrendelését hoztam javaslatba.73 A jugoszláv hatalom Somogy megye megszállott részét Baranyához csatolta s mind közigazgatási, mind tanügyi tekintetben az SHS (szerb, horvát, szlovén) királyság egyes minisztériuainak bánát-bácska és baranyai ügyosztálya alá, mely Újvidéken székel, tartozott. Az ügyosztály főnöke Petrovits Milán volt. Iskolaügyi tekintetben már a megszállás kezdetén megkezdték [a terület?] átszervezését. Baranya megye jugoszláv tanfelügyelője 1919. év április hó 12-én adta ki beköszöntő körrendeletét, melyben jelzi, hogy a tanfelügyelőség székhelye Pécs, s kéri működésének hathatós támogatását.74 Ugyanebben felkérte az összes hatóságokat, hogy teljes buzgalommal arra törekedjenek, hogy a Narodna uprava75 rendeletének főleg az a része, mely az anyanyelv, mint tanítási nyelvnek használatára vonatkozik, feltétlenül és lelkiismeretesen végrehajtassák s rögtön statisztikai kimutatás és iskolai leltár 24 óra alatt való beküldését követelte, mert különben az illető hatóság vezetője állásából fog felfüggesztetni. E rendelet Somogy megye megszállott területén levő nemzetiségi töbséggel bíró lakosok községeinek iskoláira volt rendkívül fontos, mert az eddigi magyar tanítási nyelvet ki akarták küszöbölni. Szerencsére a vidéken is mindenütt magyar születésű tanítók működnek, s e rendelet a nem magyar ajkú lakosságú helyeken a tanítók hazafiasságán mindenütt hajótörést szenvedett. Nem csak a tanítók, de a horvát, részben német nép sem akarta az anyanyelven való tanítást, hanem ragaszkodtak a magyarhoz, a horvátok 131
