Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szita László: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól -A zentai győzelem 300. évfordulójára

az előbbi helyen a nagy raktár leégett, 1800 q liszt tönkrement, és sok ember halálát is okozta. Mivel ugyanebben az időben Kolozsvár háromnegyedrésze is tűz martaléka lett, arra gondoltak, hogy ezek a tüzek a rablók művei voltak.

17 A MEGBÜNTETETT FELBUJTÓK FELSŐ-MAGYARORSZÁGBAN Ha a rablóbandák Dél-Magyarországon bizonyos összeütközést okoztak, júniusban sokkal ijesztőbb tűz bontakozott ki, melyet - ha idejében nem fojtják el - nagy veszélyeket rejtett volna magában. A lázadás a következő alkalomból történt: a néhány mérföldnyire a Felső-Magyarországban levó'Paía/c

18 közelében, Újhelyen, éves vásár volt. Odaérkezett egy Patakon szállásban levő német hadnagy 15 emberével, és ezek minden vásárra felhozott áruból a szokásos vámot követelték. A vásárban megjelent néhány huszár, kik azelőtt a Deák-ezredhez™ tartoztak, és onnan szöktek meg. Valamit eladni akartak a vásáron, s semmiképp sem akartak engedelmeskedni a vám lefizetésének, hanem előadták, hogy a németeknek nincs joguk magyaroknak parancsolni. Szóváltás keletkezett, majd a németek erőszakot alkalmazva, fegyverüket használták: oldalba taszigálták a huszárokat. Ezek azonban elkeseredetten védekeztek, egy németet rögtön leütöttek, majd a többi német védekezésül mindenkit, aki a vásárra jött könyörtelenül lekaszabolt. Onnan a kocsmába mentek, hol tisztjük az ivóban volt és semmi rosszat nem gondolt, mert nem tudott semmit az összetűzésről, s mint előzőleg emberei, nyugodtan tárgyalt. Ezután a huszárok magukhoz vontak egy csomó söpredéket, tolvajt, rablót, koldust és cigányt, és habozás nélkül Patakra mentek. Előzőleg a hadnagy embereinek a maradékát lekaszabolták, majd Tokaj várába távoztak. A várat körülvevő Tiszán tutajok voltak, a városban a helyőrség gyenge volt, falak nagy része leomlott. Ezt a várat elfoglalták, a német legénységet lekaszabolták. A környéket messze körzetben elpusztították és a következő kiáltványt adták ki: »Mindenkinek, kik ezt látják vagy hallják, köszöntésünket és szolgálatunkatjelentjük és Isten a Mindenható által, segítségével, kérjük, hogy mindazok, kik a haza szabadságát keresik, és akik a német hatalomtól szabadulni akarnak, mihelyt levelünket megkapják ragadjanak fegyvert, és az elviselhetetlen járomtól haladék nélkül mentesítsék magukat. Tegyék ezt annál is inkább, mert elérkezett a régóta kívánt alkalom a szabadságra, megmenekülésre és Isten nevében a felkelésre. További tudnivalóra, vagy figyelmeztetésre nincs szükség, hanem nagy tömeget várunk holnap reggel Tokajba. Ki figyelmeztetésünket sem veszi tekintetbe, annak nem engedelmeskedik, annak javait az egyetlen haza jóléte és szabadsága érdekében semmisnek tekintenjük ő maga pedig életével játszik. Kelt Tokaj várában, 1697. július 1. Thököly Imre a Magyar Királyság jóakaratú fenséges hercege, és legnagyságosabb feje.«

20 Ebből az írásból (levélből) teljességgel megállapítható, hogy ezt a felkelést Thököly és hívei ösztönözték, és biztos, hogy ez már évek sora óta készülőben volt, de a legnagyobb titokban tartották, mígnem ez az eset felszínre hozta.

21 Ennek a felkelésnek a feje Tokay Ferenc volt, egy 20 éves fiatal ember. Rajta kívül a vezetők voltak: Zalaten György, egy agyafúrt ember, ki Patakon volt lázadó vezér.

22 Bajusz Gáspár kapitány, Ipmár Lázár pataki lakatos,

23 ott alparancsnok, Bakos,

24 egy tokaji túlzó csirkefogó. Mikor az ügy ilyenformán igen rosszra fordult, néhány császári csapat parancsot kapott az odavonulásra. így gróf Gronsfeld tábornok

25 és Pálffy gróf

26 is. Ezek rögtön megvertek néhány lázadó csapatot, s kis előnyök-