Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szita László: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól -A zentai győzelem 300. évfordulójára

zítik az eddigi kiváltságaikat. A lázadás elég veszélyesnek, és első látszatra is elég kiterjedtnek tűnt. A szomszédos török parancsnokság ezt a felkelést ki akarta használni, és általános kegyelmet hirdetett azoknak, kik jóindulatúan ismét a nagyszultán hatalma és engedelmessége alá akartak térni. Hogy a tűz mielőtt erőre kapna, igyekeztek csillapítani; a császári tábornok, gróf Caprara,™ vezetői feladatai miatt Káro/yvárost nem hagyhatta el, ezért odavezényelt a Castelli - dragonyos ezredből 3-400 katonát, néhány horvát századdal együtt, amely alakulat a vezető nélküli zendülést könnyen leverte és eltiporta. A néhány felbujtót fogságra vetették, néhányat elrettentésül kivégeztek. A SZERENCSÉTLEN TÖRÖK SZOLGÁK vagy az ázsiai nyugtalanság folytatódik A nagyszultán nem elégedett meg azzal, hogy a konstantinápolyi kajmakánt a fent leírt módon lefokozta, hanem idővel sort kerített másokra is. Lefejeztette Teshana Emírt, a fegyvertár hadbiztosát, ki egyúttal Harraschi pasa is volt, és nagyon sanyargatta a népet. Testét fejével a karja alatt 3 napig temetetlenül nyilvános helyen közszemlére tette. Sorsát április hónapban nem kerülte el a török patriarcha, vagy mufti sem,

15 ki a nagyszultánnál kegyvesztett lett, s kit védelmezői ellenére, de a nép nagy örömére letett hivatalából. Csekély hiba miatt még sok más törököt is keményen megbüntetett. Közben a kis-ázsiai elégedetlenek - mint eddig is - egyre gyűléseztek, sőt nyilvános nyilatkozatot adtak ki, miszerint aki Ázsiából Európába átmegy, elveszti javait. Minden elfogott török szökevény katonának levágták orrát, fülét és ilyen nyomorúságos állapotban küldték vissza övéihez. KÁRTEVŐ RABLÓBANDÁK MAGYARORSZÁGBAN ÉS SZLAVÓNIÁBAN Mielőtt a hadműveleteket Magyarországban és más vidékeken megkezdték, egyre-másra ismét sok rabló összeverődött; ezek egy idő óta Buda és Eszék között az utasoknak mindig nagy károkat okoztak, sőt május elején a megáradt Dunán megtámadták Nehem tábornok™ hajóit, méghozzá oly nagy hévvel, hogy maga a tábornok is térde felett megsebesült. Végül azonban a rablóknak sok halott visszahagyásával ismét a mocsarakba kellett visszavonulniok. Hamarosan ismét előkerültek, megtámadták a császári markotányos hajókat, néhányat elfoglaltak, és nagy károkat okoztak a közlekedésnek. Ezek a 3 portyába szerveződött rablóbandák még több csalót és tolvajt csalogattak magukhoz - ezeket kíméletlenül kellett elfojtani és a hajó - és egyéb forgalmat ismét biztonságossá tenni. A Duna mentén levő helyőrségek parancsot kaptak, hogy erős portyázó csapatokkal vonuljanak ellenük és semmisítsék meg a csaló pimasz bandákat. Ennek következtében a rablókkal sok csetepaté történt, rövid idő alatt elfogták azok vezetőit és társaikat, majd Eszékre kísérték őket. Sokat jól megérdemelt halálbüntetéssel sújtottak. Erre a többi söpredék elszéledt, és többé nemigen mutatkozott. NAGY TŰZVÉSZ SZEGEDEN, BAJÁN ÉS KOLOZSVÁROTT Ezekkel ellentétben a császáriakat érte szerencsétlenség, mikor májusban Szeged palánkja leégett, és mindjárt rá Baján nagy tűzvész keletkezett, mely által