Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

sikerült időben megkapnom és így Főispán Úrnak, több mint 24 óra állott rendelkezésére. A vármegye többi tisztviselőinek kérdőíve csütörtökön fog hozzám megérkezni. En, amint azokat véleményeztem, azonnal Főispán Úrhoz küldöm azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék azokat úgy aláírni, hogy a Nemzeti Bizottság 4 órára kitűzött ülését megkezdhesse. 2. /A Nemzeti Bizottság által megbízottak maguk kérték, hogy ülésüket az én hivatali szobámban tarthassák meg. Ennek fő oka az volt, hogy ha véleményemre szükség van, úgy megkérdezhessenek. Kijelentem, hogy a munkában csak ebben a formában vehettem részt. Azt, hogy a Nemzeti Bizottság kiket jelöl ki e munka elvégzésére, én nem kívánom befolyásolni. Kérem erre Főispán Urat is, mert hiszen a Nemzeti Bizottság egy független politikai, népi szerv. Természetesen, ha Főispán Úr aggályosnak tartja a Nemzeti Bizottság vagy a magam ténykedését a kérdőívekkel kapcsolatban, úgy magam kérem, jelentse ezt Belügyminiszter úrnak. 3. / Miniszteri biztos urat megkérdeztem, hogy a városi tisztviselők kérdőívein miért van felírva politikai vélemény. Miniszteri biztos úr [a] polgármester úrtól kapta a kérdőíveket s Önnek nyújtotta át, ő maga semmit nem véleményezett. Kaposvár, 1946. április 29. Tömpe István alispán" A Kaposvár városi hivatali apparátus felülvizsgálatának történései nem kevésbé érdekesek tárgyunk szempontjából, annál is inkább, mert ott az SZDP rendelkezett meghatározó befolyással. Kaposvár 1945 őszén törvényhatósági jogú város lett,

8i ezért közigazgatási szempontbői a közös főispán látta el törvényességi felügyeletét, a közvetlen felettese pedig a belügyminiszter illetékes főosztálya lett. A B-listázás előkészítése miatt a szociáldemokrata polgármestert is felelősségre vonta Vidovics főispán, részben a fentihez hasonló okból, részben azért, mert nem a vármegyei-városi nemzeti bizottság véleményezte politikai szempontból a tisztviselőket, hanem egy, a város alkalmazottaiból létrehozott ad-hoc bizottság. Boór István polgármester a miniszteri biztosra apellálva indokolta az előkészítés módját, s ha nem is alispánhoz hasonló stílusban, de visszautasította a szabálytalanság vádját.

84 A B-listázás céljai nem merültek ki az apparátus politikai természetű megrostálásában. A Kommunista Párt szervezeti lépésekkel és a propagandájában egyaránt igyekezett maximális gyorsasággal és mértékben kiaknázni az újabb térfoglalási lehetőséget. Erről tanúskodik az az újabb konfliktus, amely a felfüggesztett községi tisztviselők ügyében alakult ki a főispán és az alispán között. Mielőtt erre kitérnénk, röviden összegezzük a rendelet végrehajtásának első szakaszát megyénk viszonylatában. A megyeszékhelyen elbocsátásra ítéltetett az alkalmazottak közel egyharmada, míg pl. a legnagyobb méretű kaposvári járásban 117 közül 57 tisztviselő került a B-listára. Joggal állapította meg a főjegyző az 1946 júliusi jelentésében, hogy a járás közigazgatása lehetetlen helyzetbe került, ezért sürgősen vissza kell helyezni több jegyzőt az állásába.

85 A megye egészét illetően figyelemre méltó a kommunista lap július 23-i számának tudósítása, nemcsak azért, mert adatokat hozott nyilvánosságra, hanem mert a cikkből is egyértelműen