Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

A partok és a B-listázás Somogyban A dolgozat tárgyának aspektusából az 1946-os évet úgy jellemezhetjük, mint amely során a Kommunista Párt határozottan irányt vett a Kisgazdapárt, tehát az egyik koalíciós partner felbomlasztására. Ennek érdekében - többnyire koncepciós, valótlan indokok alapján - sorozatos, meg-megújuló politikai, személyi támadásokat indított az FKGP ellen. Az akciók kiterjedtek a politikai és társadalmi élet minden színterére, és azokat igen változatos eszközök, gyakran elvtelen taktikázás és törvénytelen módszerek alkalmazásával valósították meg. A koalíciós együttműködés szükségszerű fenntartásából adódó szituációt kihasználva, az MKP szinte folyamatos politikai zsarolással fokról fokra kényszerítette meghátrálásra a Független Kisgazdapártot. A politikai ellenfél felszámolására irányuló akcióihoz a leggyakoribb ürügyként azt a valóságos tényt használta fel, hogy a Kisgazdapártban, főként a vidéki szervezetekben akadtak néhányan a megelőző ellenforradalmi rendszer kisebb kaliberű közéleti szereplői közül. A valódi és alapvető oknak azt tekinthetjük, hogy ekkor ez a párt volt a polgári rendszer, a parlamentáris demokrácia híveinek gyülekezőhelye, ezért a legfőbb akadály lehetett a kommunistáknak a kizárólagos hatalom megszerzésére irányuló politikájával szemben. Az 1947 végéig tartó politikai küzdelem országos történéseit és összefüggéseit már feltárta a régebbi és az újabb történeti irodalom,

72 mégis érdemesnek tartjuk megvizsgálni, hogy abban a Somogy megyében, ahol a Kisgazdapártnak kiemelkedően nagy társadalmi befolyása volt, hogyan ment végbe ez a folyamat. Az ún. B-listázás, tehát a közigazgatáson belüli politikai erőviszonyok megváltoztatása volt az első nagy politikai akció, amelynek végrehajtását Somogyban különösen heves reakciók kísérték a fentiek miatt. Ezt a tendenciát erősítette az a körülmény is, hogy közvetlenül a B-listázást megelőzően alakult újjá a megyei törvényhatósági bizottság, éles politikai viták után. Ugyanez volt a következménye annak a szituációnak, hogy pártpolitikai és egyéb szempontokból mély ellentét volt a rendelkezés végrehajtását felügyelő és irányító főtisztviselők, tehát a kisgazdapárti Vidovics Ferenc főispán, és a kommunista párti alispán, Tömpe István között. A két, határozott karakterű vezető személyes presztízsszempontokat sem nélkülöző rivalizálása önmagában is élezte a közigazgatás „megtisztítása" körüli harcot. Akárcsak másutt, Somogyban is jelentékeny volt a szerepe a pártlapoknak ebben a küzdelemben. A kommunista újság rendszeresen élt a megbélyegzés, nem egy esetben a rágalmazás eszközeivel. Hasonlóan nagy szerepet szántak az éles, támadó hangvételű, ezért félelmet keltő tudósításoknak, kommentároknak és „elvi" cikkeknek. Ehhez képest az FKGP lapja alapvetően a védekezés funkcióját kényszerült betölteni. A teljes nevén A magyar köztársaság kormányának rendelete az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges egyes rendelkezések tárgyában c. jogszabály

73 2. §-nak 2. bekezdése így rendelkezett az elbocsátandók köréről: „a) akiknek a hivatali működése az ország demokratikus szellemű újjáalakítását tevőlegesen nem szolgálja; b) akik a hivatalukkal járó feladatok kifogástalan elvégzéséhez szükséges rátermettség vagy szorgalom hiánya miatt szolgálatukat a megkívánt mértékben nem látják el." Az elbocsátó határozat ellen nem lehetett fellebbezni, majd csak a rendelkezés kiegészítése során nyílt korlátozott lehetőség arra, hogy az alispán és az illetékes nemzeti