Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)
határozatának végrehajtását fegyelmi felelősség mellett megtiltottam, és arra utasítottam a főjegyzőket, hogy a képviselő-testületek megalakításánál kizárólag a hivatkozott M. E. rendelet az irányadó. Kaposvár, 1945. évi szeptember hó 18-án. Vidovics Ferenc főispán" Az alispánhelyettest természetesen megvédték az MKP és szövetségesei, mégpedig a nemzeti bizottság plénumán. Rendkívül élesen megbírálták a főispánt, majd egy ehhez hasonló hangvételű határozatban figyelmeztetni kívánták az ügyben tanúsított és általuk törvénytelennek tartott magatartása miatt. Végül azonban egy olyan átiratot intéztek hozzá, amelyben tevékenységének gyenge pontját kihasználva, felhívták arra a figyelmét, hogy a választási szerveken kívül semmilyen hatóságnak nincs joga kutakodni a pártok taglétszáma felől. A főispán a válaszában - támaszkodva az általunk előbb már hivatkozott rendeletre is - megismételte korábbi álláspontját, és továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a helyi önkormányzatok megalakításánál a pártok taglétszámát figyelembe kell venni. 69 A községi testületek ügyében is tovább folytatódott a vita a nemzetgyűlési választások után, mert még számos községben nem került sor az önkormányzat újjáalakítására, továbbá azért, mert több fellebbezési ügy is folyamatban volt még. A vármegyei nemzeti bizottság a november 24-i ülésen lényegében tudomásul vette az addig kialakult községi testületek összetételét, és utasította az alispánhelyettest, hogy szorgalmazza az összes önkormányzat újjáalakítását. Az alispáni jogkörben kiadott rendelkezés 70 érdekessége az a kitétel volt, amely szerint törvényes intézkedés hiányában nem vehető figyelembe a nemzetgyűlési választások eredménye a testületek újjáalakításánál. A főjegyző tisztviselőként politikai állásfoglalást tett, nyíltan ellenezve az FGKP arányosítási törekvéseit. A képviselő-testületek újjáalakítása körüli politikai vita további alakulását nem áll módunkban részletesen bemutatni. Az általános kérdések áttekintését egy 1946. március 8-án kelt belügyminiszteri állásfoglalás 71 ismertetésével zárjuk. A rendelet kiadását annak a kérdésnek a felvetődése indokolta, hogy vajon az újabb helyi pártszervezetek megalakulása esetén át kell-e, lehet-e alakítani a testületeket? A rendeletben általános szabályként azt fogalmazták meg, hogy nem lehet emiatt újjáalakítani az önkormányzatot, de egy-két új taggal ki kell egészíteni az új pártszervezet képviselete érdekében. A képviselő-testületek újjáalakítása kapcsán végül említenünk kell, hogy igen nagyszámú panaszügy képezte az ügyben lefolyt általános természetű viták alapját. Ezekről summázottan úgy fogalmazhatnánk, hogy az esetek többségében az FKGP helyi szervezetei fordultak panaszaikkal a főispáni és az alispáni hivatalhoz, ill. rajtuk keresztül a belügyminisztériumhoz. A többi párt panaszairól is vannak adatok, de jóval kisebb számban. A rendelkezésünkre álló források arra engednek következtetni, hogy a munkáspártok - elsősorban a Kommunista Párt - a nyomásgyakorlás különféle eszközeivel, gyakran erőszakos módszerekkel igyekeztek a tényleges társadalmi befolyásuknál lényegesen nagyobb szerepet betölteni a községi önkormányzatokban.
