Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

Az első hónapokban megalakult képviselő-testületek zömében a Kisgazdapárt túlsúlya vagy kizárólagos képviselete volt a jellemző, ezért a munkáspártok és a Parasztpárt sürgősen közbeléptek az erőviszonyok megváltoztatása érdekében. A június 23-i vármegyei nemzeti bizottsági ülésen az alispánhelyettes tájékoztatta a bizottság tagjait erről a helyzetről, majd július 7-én a bizottságnak az MKP körüli többsége megszavazta az NPP által előterjesztett javaslatot, amely kimondta: csak ott alakítható újjá a képviselő-testület, ahol már legalább 3 párt megalakult. Másfelől a határozatban figyelmeztettek arra, hogy a további szabálytalan alakulásokat a vármegyei nemzeti bizottság esetleg megsemmisítheti. Ezt az állásfoglalást hirdetményben is közzétették, mely lépés kisebb politikai vihart kavart a megyében.

66 Az FKGP megyei vezetősége a határozat ellen fellebbezést nyújtott be a belügyminiszterhez. A folyamodványban a pártok szervezkedésével kapcsolatban megállapították, hogy minden pártnak egyformán volt ideje helyi szervezetek létrehozására. Ha ez eddig nem történt meg, az nem lehet akadálya a testületek újjáválasztásának, aminek további halogatása káros hatással lenne a települések életére. Érdekes módon nem apelláltak a módosító kormányrendeletre, amely a nem túl részletes szabályozás keretében sem teremtett jogi alapot a megyei nemzeti bizottságok ilyen fajta közbelépésére. Vidovics főispán még a miniszteri választ közlő rendelet kézhez vétele előtt arról tájékoztatta a járási főjegyzőket, hogy annak törvénytelensége miatt megsemmisítette a nemzeti bizottság határozatát. Megjegyezzük itt, hogy erre pedig neki nem volt meg a törvény általi felhatalmazása. A belügyminiszter az 1945. augusztus 18-án kelt rendeletében, habár tartalmi szempontból egyetértését fejezte ki a nemzeti bizottság politikai törekvésével, mégis megállapította, hogy semmilyen módon nem késleltethető tovább a községi önkormányzatok újjáalakítása. Ezért felkérte a főispánt, hogy gondoskodjon a testületek mielőbbi megalakításáról, továbbá értesítse a nemzeti bizottságot, hogy vizsgálja felül a kifogásolt határozatot. A kialakult helyzet tisztázása érdekében az alispánhelyettes még a korábbi, június 23-i ülés határozatát végrehajtandó, kimutatást kért a járási főjegyzőktől a pártok helyi szervezeteiről és a képviselő-testületek politikai összetételéről. A somogyi helyzet a következő képet mutatta az augusztus 31-én keltezett összesítő

67 szerint: 300 község közül még 38-ban nem alakultak meg az önkormányzatok, viszont 110 esetben csak FKGP-tagok alkották a helyi testületet, s mintegy 70-90 között volt azoknak a községeknek a száma, amelyekben az MKP, az SZDSZ és az NPP is jelen volt az önkormányzatokban. A felmérés eredményének megismerése nyilván arra ösztökélte ezeket a pártokat, hogy erőteljes szervezési és politikai lépéseket tegyenek az erőviszonyok megváltoztatása céljából. A vázolt körülmények folytán tehát a pártok szervezettségi állapota közigazgatás-politikai kérdéssé vált ebben az időszakban. Az egyes pártok taglétszámának valóságos helyzete helyi és megyei politikai konfliktusok tárgyát képezte, különösen az egyik községi fellebbezési ügyben hozott belügyminiszteri rendelet ismertté válását követően. A nagyatádi FKGP szervezet megóvta a helyi nemzeti bizottságnak az önkormányzat összetételéről elfogadott határozatát. A belügyminiszter nevében hozott államtitkári döntés indoklásában egyebek mellett a következő volt olvasható: ,,A június 15. napján a Nagyatádi Nem-