Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)
képviseleti és a szakbizottsági helyek 50%-át. Ellenkező esetben a kommunisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kisgazdapárt csak 40%-os képviseleti arányt kapjon. Ha ezt tudomásul nem véve fellebbezést nyújtanának be, akkor a belügyminiszter el fogja utasítani azt. Ebből következően el fog hárulni az akadály a törvényhatósági bizottság végleges újjáalakítása elől. Ilyen körülmények között tárgyalt 1946. február 26-án a nemzeti bizottság a képviselet számarányairól, amikor is szótöbbséggel elfogadott határozattal megállapították a 120, delegálással betöltendő hely pártok közötti megosztását. A döntés értelmében az FKGP 48, az MKP, SZDP és az NPP 21-21, a PDP 5, a Szabad Szakszervezetek pedig 4 helyet kaptak a megyegyűlésben. Ezt követően a Kisgazdapárt, a PDP és a Parasztpárt hasonló okból - sérelmesnek tartva a pártnak megszavazott képviselői helyek számát - fellebbezést nyújtott be a belügyminisztériumhoz, de a fentiekben ismertetett körülmények miatt ennek már nem volt valódi jelentősége az ügy szempontjából. 62 A miniszter elutasító végzése nyomán a főispán 1946. március 22-re ismét összehívta - immáron harmadszor - Somogy Vármegye Törvényhatósági Bizottságának újjáalakuló gyűlését. A megelőző napon, de még a gyűlés reggelén is veszélyben forgott annak érvényessége. A napirend előtt felszólaló Anti Ödön felszólalásából tudható meg, hogy az FKGP ígéretet kapott képviseleti arányának 50%-ra történő felemelésére, ezért hajlandó volt részt venni a megyegyűlés munkájában. Döntésüket az alispáni tisztségre kinevezendő Tömpe István azon ígérete is motiválta, mely szerint „pártokon félül állva fogja hivatását betölteni". Vidovics főispán az ülés végén méltatta a délelőtt folyamán megszületett kompromisszumot, majd optimista szavakkal így nyújtott békejobbot a másik félnek: „Tisztelt Törvényhatósági Bizottság! Itten egy nép bizalmát hallottuk pártkülönbségre való tekintet nélkül. Alispán Úr! Ön egy régi iparoscsalád gyermeke, én egy zsellércsaládnak a fia vagyok. Az elmúlt időkben itt csak az ülhetett alispáni és főispáni székben, akinek a neve végén legalább egy „Y" volt. Alispán Úr! Hálából meleg kézfogással ígérjük meg szent elhatározással, hogy mindeneken túl egymást támogatva fogjuk ezután szolgálni vármegyénk és hazánk érdekeit - kérem az Istent, hogy ebben az elhatározásunkban segítsen bennünket!" 63 A közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló kormányrendeletek a községi képviselő-testületek újjáalakítását is szabályozták a már ismertetett módon. A nemzeti bizottságok megalakulása és működése, valamint a pártok helyi szervezeteinek létrejötte voltak a politikai előfeltételei ezek megtörténtének. A kormányzat is többször sürgette a megyei közigazgatást, hogy szorgalmazza a települési önkormányzatok újjáalakítását. Az alispánt helyettesítő vármegyei főjegyző 1945. május 27-én kelt jelentése 64 szerint nehezen halad a képviselő-testületek újjászervezése, ahol pedig megtörtént, ott gyakran szabálytalanul, nem a nemzeti bizottság delegálta a testület tagjait. Több esetben a már működő FKGP szervezet egyedül alakította meg, vagy pedig a községi jegyző hívta össze a tekintélyesnek tartott községi lakosok közül. A június l-jén kelt alispáni rendeletben a fentiek miatt felhívta a községek figyelmét arra, hogy először meg kell alakítani a nemzeti bizottságot, majd annak tagjai döntenek a pártok, a szakszervezetek és a Parasztszövetség helyi csoportjainak képviseleti arányáról. 65
