Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

a kérdéskör szerteágazó összefüggései, csak jelezni kívántuk, hogy a koalíciós pártok politikai természetű vitái gyakran záródtak rövidre egyéb kényszerek miatt. A békés élet újraindulásában meghatározó szerepet játszó nemzeti bizottságokkal kapcsolatos pártpolitikai vitákat és a bizottságok tevékenységét részletesen feldolgozta a történettudomány.

27 Ehelyütt csak jelzésszerűen utalunk arra, hogy Magyarországon speciális körülmények egymásra hatásának következményeiként nem váltak ezek a népi szervek az új hatalmi berendezkedés alapsejtjeivé. Ennek a fejleménynek a hátterében elsősorban a Szovjetunió taktikai megfontolásai voltak. Közülük az egyik úgy fogalmazható meg, hogy a meglévő közigazgatási-önkormányzati rendszer helyreállításában látták az azonnali megfelelő biztosítékokat a megszállással és a jóvátétellel összefüggő igényeik kielégítésére. Ebből következően a pártok ebben az újjászervezendő régi közigazgatási-önkormányzati rendszerben kívánták kiépíteni politikai pozícióik alapjait. Nem tekinthető véletlennek, hogy e szervek létével csak a Függetlenségi Front 1944. decemberi programja foglalkozott, és nem született semmiféle magasabb jogszabály működésükről. A fentiekből következett, hogy a nemzeti bizottságok alapvetően, mint a politikai pártok céljait szolgáló eszközök, funkcionáltak Magyarországon. A kérdés további kifejtése alól az a körülmény is felment bennünket, hogy amikor Somogyban napirendre került ezek tömeges megalakítása, akkor már a gyakorlati politika eldöntötte a bizottságok szerepével kapcsolatos vitákat. Az új népi szervek megalakítására közvetlen ösztönzést adott a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló, már hivatkozott kormányrendelet, amely az 1945 januári körülmények között eléggé nehezen volt hozzáférhető. A Somogyvármegye c. lap január 18-i számának címlapján arról szerezhetett tudomást a helyi közvélemény, hogy az Ideiglenes Kormány Kaposvárott is elrendelte a nemzeti bizottság megalakítását. Ez csak annyiban volt hiteles közlés, hogy a rendelkezés a nemzeti bizottságokat hatalmazta fel a helyi önkormányzati testületek újjáalakítására, tehát szükséges mindenütt megalakítani az új politikai szerveket. A jogszabályban arról is intézkedtek, hogy a testületek megalakításával megszűnik a nemzeti bizottságok közigazgatási hatásköre. A kaposvári kommunista szervezet már előkészítő megbeszéléséket folytatott a szerveződő többi párt képviselőivel erről a kérdésről, ezért 1945. január 19-én megalakulhatott Somogy vármegye és Kaposvár megyei város Nemzeti Bizottsága.

28 Az FKGP, az MKP, a PDP és az SZDP egyaránt 4-4 tagot delegált a megye és a város életét irányító testületbe. A népi szerv megfogalmazást a továbbiak során kerülni fogjuk, mert amint az már a megalakulásnál is látható, valójában a pártok uralta új politikai képződményről volt szó. A felállás a későbbiekben módosult a Nemzeti Parasztpárt bekapcsolódásával, majd a Szabad Szakszervezetek delegáltjainak behívásával. A nemzeti bizottság elnöki tisztségét egyébként ekkor és még hosszabb ideig Bakonyi Lajos, a PDP képviselője töltötte be. A vármegyei nemzeti bizottság tehát a megyei törvényhatósági bizottság (közgyűlés) és a városi képviselő-testület megalakulásáig közigazgatási feladatokat is ellátott politikai szerepe mellett. A kaposvári testületet már 1945 májusában sikerült megalakítani, ugyanakkor a pártok vitái miatt 1946 márciusáig elhúzódott a megyei önkormányzat újjáalakítása. A megyében ennélfogva