Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

igen fontos szerepe volt a nemzeti bizottságnak, bár nem kizárólag ezzel magyarázható hatalmi súlya. A Parasztpárt és a szakszervezetek bekapcsolódása után ez volt az a hatalmi intézmény, amelyben a Kommunista Párt a szövetségeseivel együttműködve, a társadalmi támogatottságánál jóval nagyobb mértékben tudta befolyásolni a megye életét. A nemzeti bizottság működésénél további két fontos körülményre hívjuk fel a figyelmet. Amint azt a hetente tartott ülések egyikén hivatalosan is rögzítették, az orosz városparancsnok az ülések előtt legalább egy nappal igényelte a tárgyalandó napirend beterjesztését. A viták során - esetenként jegyzőkönyvileg is rögzítve - gyakran hivatkoztak a vele való egyeztetésre vagy annak hiányára, sőt rosszallására némely döntés kapcsán. Az ülések előtt majd minden alkalommal megtartott pártközi egyeztető értekezletek szintén komoly mértékben csorbították a hivatalos ülések jogkörét, csökkentve azoknak a döntéshozatalban betöltött szerepét. A nemzeti bizottág tevékenységét a később tárgyalandó politikai kérdések kapcsán indokolt esetben ismertetjük, amennyiben a vármegyei nemzeti bizottság részese vagy színtere volt a vitáknak és a döntéseknek. Működése egyébként a politikán túl kiterjedt a gazdasági, a szociális és a kulturális szférára, valamint a személyi ügyekre egyaránt. Kiemelkedő érdemei voltak a helyi nemzeti bizottságok megalakításában, amelyeket az elvi döntéseivel, tanácsaival segített, és a folyamatos levelezés, továbbá a személyes kiszállások útján ellátta felügyeleti jogkörét. A járási és a községi nemzeti bizottságok megalakulása egy alispáni hivatalos jelentés szerint 1945 júniusában zárult le Somogyban.

29 A bizottságok politikai összetételét meghatározta a pártok szervezettsége, ennélfogva számos helységben nem igazán koalíciós jelleggel alakult meg a nemzeti bizottság. Emiatt, valamint a pártok részvételi arányának kérdése kapcsán gyakorta támadtak feszültségek. A fennmaradt források alapján megállapítható, hogy Somogyban a Kisgazdapárt és a Kommunista Párt között alakult ki gyakori súrlódás vagy élesebb vita, amely nemcsak a helyi pozícióharc következménye volt, hanem a „nagypolitika" lecsapódása is. A pártok küzdelme a személyi hatalmi pozíciókért Az előző fejezet élén már utaltunk arra, hogy a régi közigazgatási intézményrendszer újjáalakítása a pártok közötti hatalmi harcok kitüntetett szerepe volt.

30 A Kommunista Párt helyzeti előnyt élvezett abban a tekintetben, hogy a szovjetek álláspontjának ismeretében már az első pillanatokban akciókat indított a közigazgatási pozíciók birtokba vételéért.

31 Ezzel szemben a Független Kisgazdapárt előnyére szolgált ismertsége, lényegesen nagyobb társadalmi bázisa. A többi párt hozzájuk képest hátrányos helyzetből startolt ebben a küzdelemben, bár egyes helyi tényezők adott esetben az átlagosnál nagyobb szerephez juttatták azokat is. Az MKP vezetői a szovjet minta és tanácsok nyomán tisztában voltak azzal, hogy a háború által szétzilált országban igen fontos szerepe lesz a közbiztonsági erőszak-apparátusok tevékenységének. Valószínűleg tudatában voltak annak is, hogy az ellenséges vagy bizalmatlan légkör és a helyi gyökerek hiánya miatt csak hosszas, szívós küzdelem eredményeként foglalhatnak el