Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

mas, több tízezres tagság nem képezett akkora politikai erőt a mindennapi pártküzdelmek során, amint az feltételezhető lenne. Ennek magyarázatát elsősorban két jellegzetes sajátosságban találhatjuk meg. A nagy létszámú falusi szervezeteik nem éltek rendszeres pártéletet, s nem épült, nem épülhetett ki egy ekkora tagság mobilizálására alkalmas vármegyei hálózat. A Kisgazdapárt taglétszáma kapcsán vissza kell utalnunk a közszolgálati alkalmazottak párttagságának kérdésére. A polgári demokrácia és a magántulajdon elveit, valamint a hagyományos magyar nemzeti értékek képviseletét hirdető FKGP vonzotta a régi hivatalnoki réteg többségét. Ez a sajátossága nyerte el a kis- és középpolgári rétegek és az értelmiség jelentékeny részének tetszését is. Tulajdonképpen a pártnak a többiekéhez képest nyugodtabb politikai stílusa is ugyanezekre a társadalmi csoportokra gyakorolt vonzerőt. Összességében úgy is fogalmazhatunk, hogy az említettek ettől a párttól remélhették társadalmi-közéleti pozícióik megőrzését vagy legalábbis helyzetük gyökeres romlásának megakadályozását. Nem tekinthetünk el attól a körülménytől sem, hogy a munkáspártok által élesen támadott különböző rendű-rangú tisztviselők is ebben a pártban kerestek menedéket ebben az időszakban. Egyáltalán, a félelem és bizonytalanság légkörében élők döntően az FKGP-ben vélték megtalálni biztonságukat. A Szociáldemokrata Párt Somogy megyében a XX. század elejétől működött, s a háború alatti néhány hónapos illegalitás után 1945 januárjában alakult újjá a kaposvári szervezet.

18 A párt országos központja 1945 márciusáprilisában már közvetlen segítséget adott a megyei szervezőmunkához. Egy júniusi szervezeti jelentés'

9 szerint ekkor több mint 5000 tagja volt a megyében az SZDP-nek. A már hivatkozott alispáni kimutatás szerint 65 településen működött pártszervezet, majd néhány hónap múltán a taglétszám megközelítette a tizenötezret.

20 A koalíció másik három pártjával összehasonlítva azt látjuk, hogy az SZDP csak lassan tudta kiterjeszteni befolyását a kisebb somogyi falvakra. Ebben nyilván szerepet játszott az a körülmény is, hogy az NPP-hez hasonlóan gyengén voltak ellátva a szervezéshez szükséges technikai apparátussal. Ugyanakkor feltételezhetően itt hátránynak bizonyult a párt ismertsége, tehát az általa régóta hirdetett szocialista elvekkel szembeni idegenkedés. A párt falusi pozícióinak gyengeségét valamelyest kiegyenlítette az a tény, hogy a megyeszékhelyen másfél ezres tagsága volt már ekkoriban. Szociális bázisának megoszlásáról megállapíthatjuk, hogy ekkor mögötte állt a városi munkásság többsége, a közszolgálati és magánalkalmazotti tisztviselői és értelmiségi rétegek kisebb része. A párt tagságának egy kisebb csoportja a városi és nagyközségi iparos- és kereskedőrétegból verbuválódott. Az SZDP-nek összességében tehát Kaposváron és a járási székhelyközségekben volt számottevő befolyása. A koalíció negyedik pártja, a Nemzeti Parasztpárt, mint Somogyban új politikai alakulat, eleve nagy hátránnyal indult a szervezkedésben.

21 A párt falusi szervezeteinek létrehozásában jelentékeny szerepe volt a Kommunista Pártnak is, amely ezzel is igyekezett korlátozni az FKGP befolyásának növekedését. A kaposvári-vármegyei szervezet 1945 márciusában bontott zászlót,

22 majd a földreform végrehajtása során már a pécsi Területi Titkárság is segítette az NPP somogyi szervezeteinek létrehozását. A pártelnök Veres Péter májusi kaposvári gyűlése a párt politikájának népszerűsítése mellett a helyi szerveze-