Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

tek alakulását is elősegítette. A Parasztpárt elsősorban a szegényparasztság és különösen az újgazdák körében tudott gyökeret ereszteni, de kevés számban csatlakoztak hozzá népi származású somogyi értelmiségek is. Az 1945 júliusában kelt kimutatások szerint a pártnak minden járásban voltak falusi szervezetei, amelyeknek száma meghaladta a 90-et. Az NPP somogyi taglétszáma 1945 végén megközelítette a 9000 főt,

23 tehát összességében úgy értékelhető, hogy a gyökerek hiánya ellenére viszonylag sikeresen haladt a párt szervezeti kiépítése. A pártok somogyi szervezeteinek megalakulásáról szólva végül a Polgári Demokrata Pártra vessünk egy pillantást. Ez a párt - amint az a köztörténetből ismert - meglehetősen sajátos helyzetben volt politikai szempontból. A „haladó polgári demokrácia" elvi álláspontját hirdető politikai alakulat a már jelzett körülmények miatt nem tudott bázist szerezni a polgári rétegek körében. A koalíciós pártok, bár tudomásul vették működését, de 1945 tavaszától lényegében kihagyták a kormányzati együttműködésből. Ez az ellentmondásos helyzet nem pontosan képeződött le a somogyi politikai viszonyokban. Igaz, a megyében sem tudott komoly társadalmi befolyást szerezni, amit jól tükröztek azok az 1945 nyári adatok, amelyek szerint a pártnak csak 32 somogyi községben volt szervezete. Társadalmi hátteréről a legkevesebb adat áll rendelkezésünkre, de az ismert megyei és járási vezetőik és funkck'íkat betöltő tagjaik szociális státusza alapján megállapítható, hogy a polgári értelmiség, hivatalnokok, valamint iparosok és kereskedők alkották a kislétszámú szeivezetet. Somogyban a PDP részese maradt a koalíciós együttműködésnek, tagjai kisebb pozíciókat is betöltöttek a helyi politikai és hivatali intézményekben. A pártok szerveződésének további alakulását és a helyi politikai erőtérben elfoglalandó helyét, valamint politikai tevékenységét nagymértékben meghatározták a november elején lebonyolított nemzetgyűlési képviselő-választások.

24 Somogyi eseményeit - dolgozatunk tárgyából adódóan - csak az eredmények szemszögéből vizsgáljuk. Egyfelől azért, hogy lássuk, milyen mértékű volt az összefüggés a pártok megyei szervezettsége és a választoktól kapott bizalom között. Másfelől azért érdekes az események közelebbi bemutatása, mert - érthetően - a választás végeredménye új, sokszor egymással szembefordító ösztönzéseket adott a pártok somogyi politikai küzdelméhez. A választásokra a Függetlenségi Front pártjai, valamint a PDP állított listát (lajstromot) a Somogy megyei választókerületben. A parlamenti választás országos adataihoz képest Somogyban részben azonos, részben attól jelentősen eltérő módon alakult az egyes pártokra leadott szavazatok aránya. A politikai befolyás növeléséért és a hatalmi pozíciók megszerzéséért folyó küzdelem további menetére nem elhanyagolható hatása volt annak is, hogy a szavazatok hogyan oszlottak meg a pártok között a megye egyes körzeteiben. A Somogyban leadott, összesen 208 484 szavazat 75,3%-át a Független Kisgazdapárt kapta meg. A Szociáldemokrata Pártnak a szavazatok 10,5, a Nemzeti Parasztpártnak 6,3, míg a Magyar Kommunista Pártnak 5,8%-a jutott. A választópolgárok bizalmának ilyen végletes megoszlása azokkal, az általunk korábban már tárgyalt sajátosságokkal magyarázhaté), amelyek a megyét, annak társadalmát jellemezték abban az időszakban. A szavazatok megoszlásának területi különbségeit szemügyre véve feltűnő, hogy az SZDP-t támogatta a kaposvári választópolgárok egynegyede. A