Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)
hevesebb volt a kormánypártok közötti, mint a köztük és az ellenzék közötti politikai harc. Ez utóbbi viszont már összefügg egy újabb lényeges tényezővel, vagyis azzal, hogy nem egyszerűen a kormányzati hatalomért, hanem a magyar társadalom további fejlődési irányának meghatározásáért folyt a küzdelem. Egy folyamatban lévő rendszerváltoztatás keretében nyitánya volt az újabb rendszerváltásnak, melynek végeredményeként az egyeduralomra jutott Magyar Kommunista Párt diktatórikus eszközökkel kiépítette a totalitárius, ún. proletárdiktatúra kereteibe foglalt szocialista gazdasági-társadalmi rendszert. Ennek az országgyűlési választásnak még egy sajátosságát kell hangsúlyoznunk e bevezető megjegyzések keretében. A választási küzdelem utolsó állomása volt annak a történelmünkben szintén példátlan politikai támadássorozatnak, amikor az egyik koalíciós párt minden lehetséges és lehetetlennek tartott eszköz felhasználásával irányt vett egy másik kormánypárt felszámolására. A választások utóbbi sajátossága Somogy esetében különösen méltó a figyelmünkre, mert éppen ez a megye volt a Független Kisgazdapártra mért politikai pörölycsapások egyik exponált terepe. A tanulmányban tehát ennek a politikai folyamatnak a közelebbi vizsgálatát kívánjuk elvégezni, amiért természetesen felmerülhet az egyoldalú megközelítés vádja. Tudatában vagyunk annak, hogy a politikai küzdelemnek, s azon belül a parlamenti mandátumokért folytatott harcnak a kimenetelét egyéb más tényezők is befolyásolják általában és specifikusan a jelen esetben is. Mégis - a történeti, politikatudományi irodalommal összhangban úgy véljük, hogy az átmeneti, különösen a rendszerváltó időszakokban uralkodóvá válik a politikai tényezők hatása a hatalomért folytatott harc kimenetelére. Az 1945-47 közötti somogyi politikai küzdelmek történetének feldolgozása során meglehetősen bőséges köztörténeti, ám jóval kisebb számú helytörténeti feldolgozásra támaszkodhattunk. 1 Az elsődleges történeti források, valamint a korabeli sajtókiadványok is különböző mértékben álltak rendelkezésünkre, amikor a történet szereplőinek tetteit és megnyilatkozásait kívántuk nyomon követni. Nem mindegyik politikai küzdőfél részéről maradtak ránk a tevékenységüket közvetlenül érzékeltető iratok és sajtótermékek. 2 Számos kérdés vonatkozásában autentikus és hasznos forrásként szolgáltak a korabeli közigazgatás iratai, ugyanakkor némely esetben csak egy vagy két párt megnyilatkozásaira tudtunk támaszkodni. A háborús katasztrófába sodort Magyarország gazdasági újjáépítését és politikai berendezkedésének újjáalakítását - a Horthy-rendszer összeomlásán túl - alapvetően meghatározták a nagyhatalmak egyezményei és a Szovjetunióval kötött fegyverszüneti szerződésben megszabott feltételek. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság nevében gyakorlatilag a szovjet megbízott közvetlenül felügyelte a magyarországi átalakulást, nemegyszer beavatkozva a politikai vitákba. 3 A háború végétől elindult rendszerváltoztatás folyamatát ugyanakkor a különböző társadalmi csoportok és belpolitikai erők törekvései is - különböző mértékben - befolyásolták. Dolgozatunk kereteit meghaladná azok részletes bemutatása, ezért csak jelzésszerűen foglalkozunk ezzel a kérdéssel. 1 A nemzetközi egyezmények csak a háborúellenes, demokratikus erők részvételét tették lehetővé az új hatalmi rendszer kiépítésében. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Munkás- és Parasztpártjainak olyan politikát kellett kidolgozniuk
