Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Paál László: Somogy megye sajtója 1914-1944. (Harmadik közlemény)

„a nemzeti tagoltság csak jogcím a birtoklásra", ami ellen majd egymás után támadnak fel a nemzetiségiek. Ezért váltottak le a közelmúltban tíz köztársasági elnököt, nacionalistáknak bélyegezve őket. „Nem nehéz megjósolni - írta a szerző -, hogy végül is a nacionalizmus győz a szovjet eszme ellen. Az lesz a világ csudálatos színjátéka, ha ez bekövetkezik."

40 A zsidóüldözések erősödésével egyre több cikk jelent meg arról, „miként fonódott össze" a nemzetközi zsidóság a szovjet vezetéssel. A somogyi sajtó is élt a kor propagandájában általánossá lett panelekkel, miszerint egyenlőség van a zsidó, a bolsevik és a kapitalista plutokrata között. A földkérdés Bár az 1920-ban kezdődött földreform nem váltotta be a nincstelen és kevés földű lakosság reményeit, éspedig - amint azt Kanyar József megállapította

41 - amiatt, hogy egyrészt „nem a földhözjuttatottak érdekeit szolgálta, hanem a nagybirtokét", másrészt a rendszer merev pénzügyi struktúrája nem tette lehetővé a reform öt-hat éven belüli végrehajtását - a kialakult sajtóvita jelentős rétegeket érintett, és így érdemes a vázlatos áttekintésre. (Megjegyezzük, hogy Somogy összes földbirtokterületének 6%-át osztották ki a reform során, amely csekély hányad volt ugyan, de kedvezőbb a 4,5%-os dunántúli aránynál.) Az írások - tartalmukat és hangvételüket tekintve - igen széles skálán mozogtak, kezdve a szinte forradalmi követeléstől a reformmal való szembeállásig, mindenféle megváltás vagy földosztás elutasításáig. E tekintetben a legprogresszívebb nézeteket természetesen a kisgazdapárt lapja képviselte, és ez az orgánum szentelte a legnagyobb terjedelmet e témának. De jellegükhöz mérten megfelelő arányban szerepeltek cikkek e jelentős mozgalomról a másik két lapban is. (Igaz, itt a szerkesztőségek jórészt parlamenti viták közlésére szorítkoztak. Az ilyen jellegű írásokat mindhárom lapban figyelmen kívül hagytam.) A földreform követelésével elsőként az Uj-Somogyb&n találkozhatunk, alig két hónappal a Tanácsköztársaság leverése után. (Akkor még, egyetlen napilap lévén a megyében, kötelességének tartotta a parasztság érdekeit is megjeleníteni, megmozdulásairól tudósítani.) A 48-as Kisgazda- és Földművespárt Kaposváron tartott nagygyűlésén Nagyatádi Szabó István szónokolt, aki kijelentette: „Tűrhetetlen és tarthatatlan állapot, hogy míg a földműves nehezen és szűkölködve tud csak megélni, egyes nagyurak és püspökök tízezer holddal rendelkeznek és ezeket a földeket zsidó bérlők kezére játsszák."

42 Nagy a tádi Szabó kisajátítási jogot követelt az állam részére, és mindenkinek annyi föld juttatását javasolta, amennyit meg tud művelni. Programja természetesen általános egyetértésre talált a nincstelenek és a szegényparasztok körében. A következő hónapokban is gyakran szerepelt a földkérdés a lapokban, így azt is megtudhatjuk, hogy a nagybirtokosok megyei gyűlése szükségesnek tartotta a földbirtokreformot - „hogy a méreganyag mielőbb kiszivattassék a megye életéből" -, de hangsúlyozták: a lebonyolítás módjáról hallgattassék meg a másik fél, a nagybirtokosság, a szakértők is.

43 A földbirtokosok azonban egységesen ellenálltak és minden lehetséges eszközzel igyekeztek kibújni a vagyonváltság és a reform bármilyen megoldása, sőt a