Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

szen Szóllős-Györök és Siófok között postaváltó állomás és rendes postaállomás is volt itt. Vályi munkájában Rád faluvá lépett elő, Festetics birtok, katolikus és „másféle" lakossággal, Szántódtól 1 mérföldnyire, jó határral, elegendő legelővel, fával. Első osztályba tartozott. A postalexikon praediumnak írja, amelyet szőlőhegyek vesznek körül s néhány földkunyhóban élnek lakosai. 1 órányira van Szemestől, eszerint a forrás szerint. Visz magyar falu Somogyban, Bárány és Sólyom családok birtoka, Túrtól és Látránytól félórányira, Karádtól egyórányira van. Határa kétnyomásbéli, kevés szántóföldje búzát, rozsot, zabot és kukoricát terem. Erdeje és szőleje van, de hiányzik a malom és a legelő. A postalexikon Látrány filiáléjának mondja, s kiemeli a hegyvidéki fekvést és a Szemestől való 1 órányi távolságát. Őszöd magyar falu Somogyban, több földesúrral. Lakosai katolikusok és reformátusok. Szemeshez l

A órányi távolságra, Szóládhoz félórányira fekszik. Határa háromnyomásbeli, rozs, zab, kukorica és hajdina terem ott. Erdeje és szőleje van, de „szűkölködik" legelő, malom és rét nélkül. Piaca Veszprém és Kanizsa. A postalexikon ezt kiegészíti azzal, hogy a faluban kálvinista imaház van. Ez a forrás is negyedórányi távolságban levőnek jelzi Szemest! Szólád Vályi lexikonában „elegyes" faluként szerepel, Hunyady birtok, lakosai „többfélék", pusztája is van, határa jó és jeles javai vannak. Szárszó - Vályi szerint - Szólád filiája, jeles termésű földje van. A postalexikon szerint ebben a faluban is van kálvinista imaház. A Balaton partján feküdt, félórányira Szemestől. Kőröshegy - Vályi szerint - magyar falu Somogyban, Széchenyi-birtok. Lakosai katolikusok és reformátusok. Marcalitól 8 Vi órányira fekszik. A török uralom előtti jelentőségét mutatja a még akkor látható templom és kolostorrom: határában „minden javak" megvannak, még malma is van. Földjének egy része homokos és erdeje kevés. A postalexikon nem említi. Szántóddal kapcsolatosan Vályi azt közli, hogy magyar falu, amely Tihanyhoz és a füredi híres savanyúvízhez közel fekszik. (Nem említi a közben fekvő Balaton!) Jól termő határa van és „vagyonjait" - kivált nyáron - jól el tudja adni. Szamárdi pedig ugyancsak magyar falu volt Somogyban, a királyi kamara birtoka. Lakosai katolikusok. Közel fekszik a Balatonhoz, termékeny határú, legelője hasznos, szőleje közepes és fája szűken van. A postalexikon Szánté)dot praediumnak, pusztának jelöli az igali járásban, amely Szamárdi plébániájához tartozik, s félórányira van Szemestől. Szamárdi pedig a tihanyi apátság faluja, katolikus templommal. A Balaton partjának egyik magaslatán fekszik, 1 óra távolságra Siófoktól. Az út végállomása: Fok vagyis Siófok már Veszprém megyéhez tartozott úgy, hogy a temetője még Somogyban volt.

162 Miként ír ezekről a településekről a hadmérnök? Szemes faluban 68 házat és 60 istállót jegyzett fel. 1500 férfi és 300 ló volt oda beszállásolható. Állatállománya 50 lóból és 130 ökörből állt. Ez a falu a Hunyadyaké (Grafen von Huniat-nak írja nevüket). Nincsenek jelentős házai, közel fekszik a Balaton tóhoz. A korabeli megyei leírás újabb információt nem ad, Szemes kaposi járásban fekszik, de temploma a kaposi járásban fekvő Szólád filiája. Rádot a hadmérnök kolóniának, telepített helynek mondja, ahol 10 házat és 10 istállót tüntetett fel. 200 ember és 50 ló volt ott elhelyezhető. Állatállo-