Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
mánya 8 ló és 20 ökör. A megjegyzés rovatban külön kiemeli, hogy ez egy kis kolónia, a házak egyenként és szétszórtan fekszenek. Festetits-birtok. A megyei leírás sem a kaposvári, sem az igali járás pusztái közt nem említi, de a korabeli térképen - jelentőségének megfelelően - szerepel. Jelentőségét nyilván - a mérnöki jelentésben megemlített rossz, mocsaras közlekedés miatti kitérő adta. A hadmérnök Visz falut említi ezután, ahol 45 házat és 40 istállót jegyzett fel. 1000 férfi és 250 ló elhelyezésére volt ott lehetőség. Az állatállomány 25 ló és 100 ökör volt. A megjegyzés rovatban írtak szerint jelentéktelen falu, egy hegy mellett, némi szántóföldje van, továbbá szőlőhegyei és rétje. Az Öszed-nek írt Őszödön 80-80 házat illetve istállót tüntet fel a hadmérnök. 1660 ember és 300 ló elhelyezését tartja itt lehetségesnek. Az állatállomány 40 lóból és 200 ökörből áll. A postaúttal szemben, attól délre fekszik. Közel van a Balatonhoz. Katonai szempontból semmiféle értékes tulajdonsággal nem rendelkezik. A megyei leírás nem mond ellent ennek a megállapításnak, de kiegészíti azt azzal, hogy jó borokat termő szőlőhegye és kálvinista imaháza van, lelkésszel. Szóládon 84 házat és 80 istállót írt a megfelelő rovatba a hadmérnök. 1600 férfi és 300 ló volt oda beszállásolható. Az állatállomány 30 ló és 200 ökörből állt. A megjegyzési rovatba írtak szerint ez is a Balaton mellett fekvő falu, de jelentéktelen hely. Szárszó faluban a hadmérnök 90 házat és 80 istállót jegyzett fel. 1800 ember és 500 ló volt itt elszállásolható. Az állatállomány 40 ló volt és 190 ökör. Hunyady birtok. A megyei leírás annyiban egészíti ki ezt a képet, hogy a határ hegyein erdők és jó borokat termő szőlők vannak. Határa dombos-völgyes, így magas hegyekről nyilván nem lehetett szó. Köröshegyen a hadmérnök 130 házat és 120 istállót jegyzett fel. 2500 férfit és 800 lovat tartott ott elhelyezhetőnek. Az állatállomány 60 ló és 250 ökör volt. A megjegyzés rovatban csupán ez áll: Gróf Széchényi birtoka (a nevet: Secsény-nek írta). A megyei leírásban hosszasan írnak erről a Széchényiek által birtokolt faluról, megemlítvén a hajdani nagyságát mutató várromokat. A határban termő szőlőhegyek elég jó minőségű borokat adnak. Lakosai magyarok, katolikusok és kálvinisták, mely utóbbiaknak imaháza és lelkésze is él ebben a faluban. Szántódot falunak írja jelentésében a hadmérnök. 12 ház és 10 istálló állott akkor ott. 300 férfit és 100 lovat tartott ott elhelyezhetőnek. Az állatállomány 6 ló volt és 30 ökör. A megjegyzés rovatba írtak szerint ez a falu és Szamard (sic!) is a Mártonhegyi benedekrend tulajdona. Szamárdon 55 házat és 50 istállót jegyzett fel, 1200 férfi és 250 ló volt beszállásolható. A falu állatállománya 20 lóból és 160 ökörből állt. A megyei leírás szerint Szántód is és Szamárdi is a tihanyi bencés apátság tulajdona. Szántódnál közli a megyei leírás, - amit a hadmérnök a településtáblázatba elmulasztott bejegyezni, de a folyók, vizek leírásánál megfelelő teret szentelt neki, hogy ennél a helységnél van a rév, az átkelés Tihanyba, Zala megyébe. Ugyancsak nevezetes a szép uradalmi épületekről is. Szamárdi faluról feljegyzi, hogy lakosai katolikus magyarok, templommal, plébániával és olyan szőlőheggyel, amely a somlói borhoz hasonló bort terem. 163
