Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

ezt a képet azzal, hogy megírja, hogy Jankovics és más nemesek birtoka Szőllőskislak falu, amelynek lakosai katolikusok és határa hegyes-völgyes. Lölle faluban a mérnök 100 házat és 90 istállót talált. 2000 ember és 500 ló volt ott elhelyezhető. Az állatállományt 50 ló és 240 ökör alkotta. A megjegyzései szerint a postaút áthalad ezen a falun, de erős szél esetén az az út, amely a vizén vezet át, nem használható, átjárhatatlan. így a posta - általában szokásosan - Rád felé halad. Egyébként - írja - ugyanolyan tulajdonságai vannak, mint az ezen az úton fekvő többi falunak. A megyei leírás több régi somogyi család örökösei birtokának mondja ezt a falut, amelynek nagy része berkes és magasabb síkságon fekszik. Jó bora van, nyugat felé sasos mocsár található. Halászatáról híres. Templom és egy káplán van a faluban és földesúri épületek. Nyilván ezekben is laknak, így a katonaság számára nem hasznosíthatók. Az 1820-as években e falvak képe - házaik és lakóik számát tekintve - a következőképpen alakult: Nikla faluban filiális templom, 98 ház és 740 lakos került feljegyzésre. Ez utóbbiak nagy többsége katolikus volt, 27 protestáns és 19 izraelita volt még ott található. Lengyeltóti faluban katolikus templom és zsinagóga, 140 ház állott és 1068 lakos élt, zömmel katolikusok, 8 protestáns és 104 izraelita. Győrök (Szőllős) az oppidumok között kapott helyet, a Jankovich család birtoka, ahol a postahivatalt is feltünteti L. Nagy műve, továbbá katolikus templomot. 101 házban 758-an laktak (5 protestáns, többi katolikus). Szőllős Kis Lakon 40 házban 310 lakos élt (6 izr., 8 protestáns, többi katolikus). S végül Löllén katolikus filiális templom, 71 ház és 590 lakos volt található (6 prot., 28 izr., többi kat.). A házak száma néhány helyen jelentősen eltér a hadmérnök által feljegyzettektől, ez is megvizsgálásra méltó feladat lehet egy helytörténész számára. Az út nem szakad itt meg, hanem tovább halad, s a falvak, mezővárosok a következő sorrendben követik egymást: Szemes, Rád, majd erősen déli irányba fordulva Visz, majd ismét a Balaton felé haladva következik Őszed (ma: Őszöd), Solat (ma: Szólád), Szárszó, Köröshegy, Szántód, Szamárd (ma: Zamárdi) és Fok, a mai Siófok, mely már Veszprém megyében van. II. József idejéből ezekről a településekről a következő adatok maradtak ránk: Szemes a Hunyady család birtoka volt, a faluban 61 házat és 368 lakost jegyeztek fel, s ugyancsak e család tulajdona volt Szárszó, ahol 89 házban 550 lakos élt és Szólád, ahol 133 házat jegyeztek fel 726 lakossal. Rád puszta vagyis praedium volt, Látrányhoz tartozott és Széchenyi Ferenc grófnak volt itt birtoka. 12 házban 81 lakost jegyeztek fel. Visz közbirtokosok tulajdonában levő falu volt, ahol 44 házban 246-an éltek. Őszöd ugyancsak közbirtokosok közös tulajdona, 61 házban 363 lakos élt. Kőröshegy Széchenyi-birtok volt, 189 házban 1227-en laktak. Szamárdi falu a tihanyi apátság birtoka volt és Szántód a pusztája volt. Az előbbiben 55 házat és 340 lakost jegyeztek fel, Szántódon pedig 12 házban 78-an éltek. Fok nem tartozott Somogy megyéhez, de azért megemlítem, hogy II. József idején Fok néven a veszprémi káptalannak volt faluja, ahol összesen 156 házban 972 lakost jegyeztek fel.

161 Vályi lexikonában a következő kiegészítéseket találjuk ezekről a településekről: Szemes kimaradt ebből a kötetből, csupán a későbbi Faluszemes kapott helyet benne. A postalexikon viszont kiemelten emlékezik meg róla, hi-