Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

erdeje, szőleje kevés, rétje és malma meglehetős, de legelője nincs. Piaca Kanizsán. Crusius közli még a postalexikonban, hogy Győrök filiája, földjét egyik oldalon hegyek koszorúzzák. Nincs messze tőle Kőröshegy Lölle - Vályinál - Lelle alakban szerepel, magyar falu. Földesura Majthényi és ,,több urak". Lakosai katolikusok. Látrány és Boglár 1/2, Szemes 1, Karád 1 1/2 órányira fekszik tőle. Határa háromnyomásbeli, földje fekete, homokos. Búzát, rozsot, zabot és kukoricát terem, jó szőleje és „nevendék" erdeje van. Legelő és malom nélkül „szűkölködik". Piaca: Veszprém és Kanizsa. A postalexikon Lölle néven említi, a Balaton partján fekvő magyar faluként, amelynek egyik oldalát szőlőhegy határolja. Látrány filiája, egyórányira fekszik Szőllős-Györöktől.

159 S ezek után vizsgáljuk meg, hogy mit ír ezekről a településekről a hadmérnök? Nikla faluban az 1810-es években 200 házat és 150 istállót jegyzett fel. 4000 férfit és 1000 lovat tart ott elszállásolhatónak. Az állatállomány 2 ló (!) és 500 ökör. Megjegyzi, hogy itt a lakosság többnyire nemes ember, s azok, akik még a faluban rajtuk kívül élnek, szőlőműveléssel és a völgyekben állatőrzéssel foglalkoznak. A falunak nincs katonai jelentősége. - A korabeli megyei leírás Thulman család birtokaként említi a kaposi járásban, ahol katolikus temploma is van, Tótszentpál filiája. A lakosok magyarul beszélnek és katolikusok, a földesurak pedig luteránusok. Lengyeltótit a mérnök ugyancsak a falvak közé sorolja. 125 házat és 100 istállót jegyez fel területén. 2500 embert és 600 lovat tart benne elhelyezhetőnek. Állatállománya 80 ló és 250 ökör. Részint Kiss Ignác, részint Pásztori báró tulajdona. Megjegyzi, hogy a parasztok házai többnyire kicsik és rosszul megépítettek. A két urasági lakás rendes, de a földesurak maguk laknak benne (vagyis katonai célokra nem használható.) A parasztok szegényen élnek és többnyire a földesuruktól függenek. A megyei leírás a kaposi járásban fekvő Lengyeltótit a Lengyel család birtokának mondja. Határát egy völgy osztja ketté. Két kastélya magasabb helyen áll. Szlávokkal kevert magyar lakosságának katolikus temploma és plébániája van. Szőllős-Györök faluban 70 házat és 60 istállót jegyzett fel a hadmérnök, továbbá 1500 férfit és 400 lovat talált ott elhelyezhetőnek. Az állatállomány 60 ló és 150 ökör volt, szerinte. Megjegyzi, hogy ez a falu Jankovits birtok. Azon a házon kívül, amelyben a földesúr maga lakik, nincs más jelentékeny épület, ami katonai szempontból szóba jöhetne. Ebben a településben a házak valamivel nagyobbak és rendezettebbek mint másutt, és a parasztok is valamennyivel módosabbak, - állapítja meg a hadmérnök. A megyei leírásban Szőllősgyörök, mint Jankovics János tanácsos úr mezővárosa szerepel. Határa hegyes-völgyes, három szőlőhegyén jó borok teremnek. Kastély és több uradalmi épület mellett „egy kies kert is ékesíti". Lakosai magyarok és katolikusok, akiknek temploma, plébániája és a mezővárosnak vásárkiváltsága van. A következő falu: Kis Lak, amelyet a mérnök szerint 44 ház és 68 istálló alkot. 800 férfi és 160 ló helyezhető el itt. 36 ló és 80 ökör alkotja állatállományát. A megjegyzés rovatban a mérnök kis, jelentéktelen helynek írja, a bal oldalán halad el a postaút, katonai jelentősége nincs. A megyei leírás nem módosítja