Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
L. Nagy munkájában Martzal (sic!) oppidumot Széchenyi Pál gróf britokaként katolikus templommal és zsinagógával tüntette fel. 176 ház állott benne (ez egybevág a hadmérnök információjával) és 1399 lakos élt ott. Többségük katolikus volt, de jó kereskedelmi központhoz méltóan, 8 görögkeleti, 9 izraelita és 10 protestáns vallásút is találunk közöttük, s ez a ,,más"-ság a kereskedők jelenlétét sugallja. A mezőváros központi jellegét húzza alá az, hogy a feltüntetett kevés izraelita vallású lakos ellenére, ebben a településben építették fel a vidék egyik zsinagógáját. Boronkát L. Nagy filiális katolikus templommal jelöli, 41 házat és 324 lakost jegyez fel (katolikusok, 2 izraelitával). Csömönd vagy Csömend faluban 20 házat és 169 katolikus lakost jelöl. 158 A feljegyzett házak száma ebben a forrásban elég jelentékeny eltérést mutat a hadmérnök feljegyzésétől. Helytörténészi feladat lenne ennek okát megtalálni, feltárni. Ahogyan az út tovább halad, a települések füzére is változik. A következő feljegyzett falu Nikla, a jelzett úttól északra fekszik, majd az ettől nyugati irányban, kissé távolabb fekvő Lengyeltótit említi. Szőllős-Györök a következő, majd Kis Lakot és Löllét írja. A II. József korabeli népszámlálás idején Nikla földesurai közbirtokosok voltak, 118 házat és 795 lakost jegyeztek fel itt. Lengyeltóti és a további két említett település (Kis Lak, Lölle) határában is közbirtokosok, tehát több nemesi család volt a birtoktulajdonos. Lengyeltóti faluban 204 házban 1593 lakos élt, Szőllős-Györökön, mely Jankovits birtok volt 111 házban 820 lakost jegyeztek fel, Kis Lakon (Szőllős) 25 házban 177-en laktak ekkor, és Löllén 93 házban 622-en éltek. Vályi a következőképpen jellemezte ezeket a településeket: Nikla magyar és sokac falu Somogy megyében. Földesura Thulman, lakosai katolikusok. Csőmendtől félmérföldnyire fekszik. Határa háromnyomásbeli, kevés búzát terem, rozsot középszerűen. Erdeje és szőleje nincs, de rétekkel bővelkedik. Piaca: Keszthely és Kanizsa. A postalexikon ezeket az adatokat kiegészíti azzal, hogy az ott lakó katolikusok a marcali plébániához, a reformátusok pedig különböző községekhez vannak beosztva (ez akkor anyakönyvi nyilvántartást is jelentett!). A falu a postaúton fekszik, egyórányira Öreglaktól. Lengyeltóti - Vályi szerint - magyar falu és a Lengyel család birtoka. Lakosai „többfélék", Somogyvártól 1 mérföldnyire van. Földje termékeny, szőlőhegye „alkalmatos" amit ma megfelelőnek mondanánk. Javai többfélék. Crusius vend falunak írja, amelyben van plébánia. A Balatonnál fekszik, másik oldalon pedig hegyek veszik körül. Szorosan a postaúton fekszik, félórányira Szőllős-Györöktól. Ez utóbbi falu viszont - Vályi szerint - ugyancsak magyar falu volt Somogy megyében, Jankovits birtok, katolikus lakossággal. Lölle és Lengyeltóti közt fekszik, Boglár hegye felé. Határa „a természetnek mindenféle javaival megajándékoztatott", bora „nevezetes", határa első osztályú. A postalexikonban ezt a települést mezővárosnak említik, amelyben magyarok laknak. Katolikus plébániája van. A Vidről Siófokra vezető postaút egyik váltóállomása, Lak és Szemes között. Postaállomás is van itt. Szőllős-Kis Lak - Vályi szerint - magyar falu, Jankovits és „egyéb" földesurai vannak. Boglár és Tót-Gyugy 3/4, Győrök 1/4 órányira fekszik tőle. Határa háromnyomásbeli, homokos talajú, határában búza, rozs, zab, kukorica terem,
