Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

Ez bizony elég szomorú kép erről a megye északnyugati részén áthaladó út menti területről. Az idegen valószínűleg jobban meglátta e vidék lényegét mint a megyei kiküldöttek. A következő útvonal, amely ebben a mérnöki anyagban található, a Marczalitól Siófokra (itt Fok szerepel) tartó út melletti települések leírása. Ez fővonal volt, amely Székesfehérvárra ment tovább, s lényegében Somogy megye legfontosabb összekötő útját képezte az ország szíve, illetve más irányban: a külföldi piacok felé. A hadmérnök által feljegyzett „állomások", utat „kísérő" települések a következők: Marczali, Boronka, Tsemend (ma: Csömend), Nikla, Lengyeltóti, Szöllős-Györök, Kis Lak, Lölle, Szemes, Rád, Visz, Őszed (ma Őszöd), Solat (ma: Szólád), Szárszó, Köröshegy, Szántód, Szamárd (Zamárdi), Fok (Siófok). Szokásunk szerint e települések múltbeli helyzetét tekintjük át először forrásainkban. Az útvonal első három települése közül Marcali II. József idején még falu volt, gr. Széchenyi birtoka, ez is maradt a tárgyalt korszak egészében; 225 házában 1338-an laktak. Boronka Gaál birtok volt, 47 házban 329 főt jegyeztek fel. S végül Csömend, amelyet közbirtokosok uraltak, 39 házban 235 lakos élt. Vályi a következőképpen jellemezte őket: Marczali magyar és német mezőváros Somogy megyében, lakosai katolikusok, Nagy Gombával és Bizével határos. Agyagos és róna földje kétnyomásbéli, búzát, rozsot, árpát, zabot terem, nagy erdeje, makktermő fái, tágas szőlőhegyei vannak, amely utóbbiak nevezetes borokat adnak, amelyeket külső országokban is jó áron adnak el. Vásárjai jók, gabonáját Kanizsán szokta eladni... „itten vagyon Somogy vármegyében leg nevezetesebb kereskedő bót". A település tehát már ekkor oppidum, ahogyan azt a hadmérnök is feljegyezte. Boronka „rátz falu Somogy megyében" - Gáli-birtok, mocsaras helyen, Marczalitól félmérföldnyire. Szóleje nincs, talaja homokos, de más javai vannak. Másodosztályú. Csömönd (sic!) vagy Csömend magyar falu Somogy megyében, több birtokosa és katolikus lakosai vannak. Somogyvártól félmérföldnyire fekszik. Termékeny határa és különféle „vagyonnyai" vannak.

153 A postalexikon ezeket az adatokat a következőkkel egészíti ki: Marczal (sic!), az uradalom és a járás tőle nyerte nevét, mezőváros. Róm. katolikus plébánia van itt. Postaállomás és amellett postaváltó stáció is Nemes Vid és Öreg Lak között. Boronka magyar falu a kaposi járásban, lakosai a marcali templomhoz tartoznak, amely településtől félórányira fekszik. - Csömend ugyancsak a kaposi járásban fekvő magyar falu. Nikla filiája, félórányira van Marcalitól.

154 A hadmérnök 150 házat és 120 istállót tüntet fel Marczali mezővárosban, de 300 embert és 1000 lovat tart ott elhelyezhetőnek. Meglepő módon állatállományát mindössze 6 lóból és 350 ökörből állónak írja. Lehet, hogy a napóleoni háborük katonáskodása csökkentette le ennyire a lóállományt? A Széchenyiek bizonyosan kiállították a rájuk eső insurrectiós hadakat. A mezőváros mellett szereplő katonai megjegyzés szerint itt az átjárás annyira széles, hogy egy fél század áthaladhat rajta,

155 szükség esetén kikerülhető. Több szőlőhegy által „dominál" (kiemelkedik, ami - mint azt már említettük: belövést