Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

terület. A köztük levő szőlőhegy jő bort ad. Lakosai kálvinista magyarok, akiknek imaháza és lelkésze van. Berény faluban a hadmérnök 80-80 házat, illetve istállót jegyzett fel; 1600 férfi és 400 ló volt itt elszállásolható - bejegyzése szerint. Az állatállomány 60 ló és 250 ökör volt. - 1812-ben Nagyberény néven szerepel a megyei leírásban, mint a veszprémi káptalan birtoka. Dombokkal és völgyekkel teli határában sok a szántóföld és az erdő, továbbá a jó bort termő szőlő. Lakosai katolikusok és kálvinista magyarok. Mindkét felekezetnek feljegyzik itt álló templomát és papjait. Hidvéget a hadmérnök mezővárosként jegyezte fel, ahol 300 ház és 300 istálló állott. Az elhelyezhető férfiak száma 6000, a lovaké 1200 volt. Az állatállomány 500 lóból és 600 ökörből állt. A megyei leírásban Város Hidvég változatlanul Batthyány-birtok, határa részint sík, részint dombos. Közönséges bort termő szőlőhegye van. Mezőváros, noha vásárkiváltsága nincs. Az uradalomnak azonban - a Sión épített töltés és hidak miatt - van vámkiváltsága. Lakosai katolikus és kálvinista magyarok. Itt van a vármegye legszebb református temploma. Saját lelkésze is van.

152 E települések mindegyikéről hírt ad L. Nagy is művében. Kapoly falunál ír a katolikus és kálvinista templomukról, s 55 házban 426 lakost említ (közülük 289 volt protestáns, 9 izraelita). Tab községról a négy felekezet templomát jegyzi fel és azt, hogy 166 házában 1222 lakos élt (ebből 222 volt izraelita, 399 katolikus, a többi protestáns). Bábonyban és Megyeren is feljegyzi a katolikus és kálvinista templomot. Az előbbi faluban 98 házban 759 lélek élt (17 izraelita, 689 protestáns, a többi katolikus). Megyeren 56 házat jegyzett fel 446 lakossal (ebből 5 volt izraelita, 129 katolikus, a többi protestáns). Nagyberényben is megtaláljuk a két keresztény felekezet templomát. Itt 125 házban 954-en laktak (ebből 7 volt izraelita, 269 protestáns, a többi katolikus). Hidvég Város néven a mezővárosok között szerepel ennek az útnak utolsó somogyi állomása. Kálvinista templom állott benne, és 165 házában 1253 lakos élt. Igazi vegyes lakossága volt: 957 protestáns, 6 görögkeleti, 11 izraelita, a többi katolikus. Érdekes településsor ez, más, mint a többi. A sok helyen azonos ház- és istállószám lehet, hogy rossz becslés, de az is lehet, hogy szokás: ahány ház, annyi istálló! Erős falvak ezek, népesek és stabilnak tűnnek. Ezek után külön érdekessége van annak, amit az egész útvonallal kapcsolatosan a hadmérnök a megjegyzés rovatba írt. E szerint ez az útvonal (Route) rendezett, körbejárható. Más katonai jelentőségük a településeknek nincs, csupán a beszállásolás. A szétszabdalt területeken, ahogyan ez egész Magyarországon van, a polgári hatalmat a bírák gyakorolják, mégpedig a szolgabírák stb. Ezen a területen különösen jelentős épület, amely kórházzá vagy magazinná lenne átalakítható - nincsen. Ebben a kerületben kevés helyen van a lakosoknak szőleje - írja -, egy kevés kézműipar is van, de az egész útvonalon nem találni egyetlen jómódú parasztot sem. Manufaktúra és gyár sem található. A lakosok erősek, egészségesek, többnyire munkabíró emberek. A házak kicsik és jelentéktelenek.