Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

földje kétnyomásbéli, rozsot és bort terem, erdeje szép, de a malom hiányzik. Piaca: Veszprém. Nagy Berény magyar falu Somogyban, a veszprémi káptalan birtoka, katolikus plébániája, gazdag határa van. ,,A természet minden jóval bőven megáldotta" - ahogyan azt Vályi írta. Első osztályba tartozik a határa. Város Hidvég magyar faluként szerepel Vályi lexikonában, Batthyánybirtok, lakosai katolikusok. Mezőkomárom „átellenben" fekszik... „nevezetes töltést készíttetett itt néhai gr. Batthyány, volt Nádor Ispány" - írja a lexikon. Szántóföldje kevés, makk, legelő és fa is szűken van, de malma van helyben.

150 A postalexikon - sajátos adatokat közölve - e települések egy részéről ugyancsak szól. így megtudjuk közléseiből, hogy Kapoly magyar-német falu, katolikus és református templommal, Siófoktól 4 órányi távolságban van. Tabról azt közli, hogy völgyben fekszik, minden oldalról hegyek és magaslatok által körülvett szlovák falu, a katolikus templomon és az evangélikus imaházon kívül zsinagóga is van itt. Négyórányira van Sió-Foktól. Bábony nem szerepel a lexikonban, és Megyert pusztaként említi, amely hegyek közt fekszik, a katolikusok a tabi plébániához, a kálvinisták Bábonyhoz tartoznak, 3 órányira van Sió-Foktól. Berény adatai is hiányoznak, de Hidvéget feljegyezték. A két Hidvég közül az anyagunkban Város Hidvég szerepel, amely a postalexikon szerint síkságon fekvő magyar falu, kálvinista templommal, lelkésszel. Kétórányira fekszik SióFoktól.

151 A hadmérnök a következőket közölte ezekről a településekről: Kapolyban 180-180 házat, illetve istállót jegyzett fel, 3500 ember és 700 ló volt ott elszállásolható, s az állatállomány 100 lóból és 300 ökörből állt. Az 1812. évi megyei leírás Kapol, vagy másképpen Kiskapol fele részének tulajdonosaként a tihanyi apátságot, másik fele részének a Perneszi családot jelöli meg. Határa dombos, szőlőhegye jó bort terem. Németekkel kevert magyar lakossága részint katolikus, részint kálvinista. Megemlíti mindkét felekezet itt található templomát. Tabon a hadmérnök 80-80 házat, illetve istállót jegyzett fel, 1600 ember és 400 ló volt ott elhelyezhető. Állatállománya: 50 ló és 200 ökör. A megyei leírás szerint ez a falu több birtokosé, határa északi része sík, déli hegyes, amely utóbbi részen vannak a szőlői, és ezek kiváló bort adnak. Lakosai szlávokkal kevert magyarok, katolikusok és evangélikusok. Mindkét felekezetnek van itt temploma és papja. Itt van a megyében a zsidók legnagyobb telepe és zsinagógája. Bábonyban a hadmérnök 70-70 házat és istállót tüntet fel a megfelelő rovatokban, 1400 férfit és 350 lovat tart ott elhelyezhetőnek. Az állatállomány - közlése szerint - 30 lóból és 200 ökörből áll. A megyei leírás több közbirtokos falujának mondja, határa hegyes-völgyes, jó minőségű szántóföldjei, szőllei és erdeje van. Evangélikus és kálvinista lakosainak külön temploma és lelkésze van. Megyer faluban 30-30 volt a házak és az istállók száma a hadmérnök bejegyzése szerint. Hatszáz férfi és 150 ló volt e községben elhelyezhető. Az állatállomány 30 lóból és 90 ökörből állt. - A megyei leírás szerint ez a falu két család birtokában volt, észak felé sík, kelet felé hegyes-völgyes, erdők borította