Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján
akik mindannyian római katolikusok. Saját templomuk és plébánosuk van. Az uradalom pallosjoggal rendelkezik. 147 Itt kell megjegyeznem, hogy az 1810-es években már elkezdődött a karádiaknak hosszan elnyúló és „zendülésbe" torkolló úrbéri pere a földesúrral, amelynek alapvető oka egy, a karádiak által hosszú ideig „használt" puszta területének elvétele és az allodiumhoz csatolása volt. 14 " A két korabeli leírás mintegy kiegészíti egymást. A konkrét adatok ellenőrzését pedig ismét L. Nagy munkája teszi lehetővé. E munka szerint Acsa faluban 1828-ban katolikus templom állt, 110 házban 86l-en laktak, többségükben katolikusok, de volt közöttük 12 protestáns és 10 izraelita. Andocson ugyancsak állt egy katolikus templom, s 111 házban 897 katolikus lakos élt. Nágocsot a mezővárosok között tünteti fel, templommal, 106 házzal és 825 lakossal (ebben a faluban már 199 protestáns és 8 izraelita is élt a katolikusok között). Ugyancsak az oppidumok között találjuk Karádot 274 házzal és 2076 lakossal (7 protestáns, 8 izraelita, a többi katolikus). 149 Az út következő szakasza ismét falvakon halad át, azokat érinti. Öt falu, majd végül egy mezőváros: Hidvég az utolsó somogyi állomás, mielőtt az út a Veszprém megyei Mezőkomárommal - a mérnöki jelentésben - lezárulna. Az utat szegélyező falvak: Kapoly Tabb (sic!), Bábony Megyer és Berény voltak. Kapoly II. József idején közbirtokosok tulajdonában levő község volt, amelyet és a hozzá tartozó Nagykapoly nevű pusztát is a tihanyi apátság birtokolt. A faluban 91 ház állt és 541 lakost jegyeztek fel (a puszta 5 házában 27-en laktak). Tab ekkor ugyancsak közbirtokosok faluja volt, 202 házban 1263 főt jegyeztek fel. Bábony és Megyer is közbirtokosok földesurasága alá tartozott, az előbbiben 111 házban 739 lakos élt, Megyeren pedig 85 házban 458-an laktak. Berény a térképen N. Berénynek jelölten, a népszámlálás irataiban Nagy Berény néven a veszprémi káptalan birtoka, 150 házában 885 lakos élt. S végül Hidvég is szerepel a listán Város Hidvég néven, Batthyány gróf faluja, ahol 179 házban 937 lakost jegyeztek fel. A térképen és a népszámlálás anyagában Falu Hidvég is szerepel az előbbi birtokos tulajdonában. A 18. század végének állapotát Vályi ekképpen rögzítette lexikonában: Kapol-t magyar és sváb falunak írja Somogy megyében, amely részint a kamara, részint a Perneszi család birtoka. Lakosai katolikusok, evangélikusok és reformátusok. Bálványoshoz Vi, Tabhoz VA óra távolságra van. Határa kétnyomású, rozsot jól, búzát középszerűen terem. Hegyes vidék, agyagos talajú, erdeje és szóleje elegendő, piaca: Veszprém. - Tabot magyar és tót falunak mondja, a Lengyel és a Mérey család birtoka, itt a már említett három keresztény hitfelekezet mellett izraeliták is vannak. Zala és Torvaj falvakhoz V2, Kapóshoz % órányira van. Határa háromnyomású, amelynek egyikét mindig kukoricával vetik be. Hegyes és agyagos talaja rozsot jól, búzát középszerűen terem. Erdeje csekély, szóleje elég. Piaca: Veszprém. Bábony magyar falu, birtokosa a Lengyel család. Lakosai protestánsok, Koppányhoz másfél mértföldnyire fekszik. Határa első osztályú, minden javakkal bővelkedik, szóleje is van. - Megyer is magyar falu, Kenessey birtok. Lakosai katolikusok, reformátusok és zsidók. Nincs messze Tabtól. Hegyes, agyagos
