Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

Zichy Ferenc faluja volt akkor, ahol 115 házban 824 lakos élt. Karád akkor még faluként került a népszámlálási listára; a veszprémi püspök birtoka volt, ahol 286 házban 1982-en éltek. Vályi a következőket jegyezte fel ezekről a településekről: Acsa magyar falu Somogy megyében, a veszprémi püspök birtoka, lakosai katolikusok. Két mértföldnyire esik a Koppánytól. Termőföldje igen jó, minden „megkívántató dolgokkal" rendelkezik. Szőlőhegye is van, első osztályú a határ. - Andacs is a veszprémi püspök birtoka, félmértföldnyire van Igáitól. Ferences kolostora van. Termékeny határú, jó erdeje van és „külömbféle jó tulajdonság", szőlőhegyek jellemzik. Első osztályba tartozik. - Nágocs magyar falu, Zichy-birtok, Zicshez félórányira fekszik. Lakosai katolikusok és reformátusok. Kétnyomásban müveit határa, hegyes-völgyes földje, agyagos talaja rozsot és búzát terem, továbbá dohányt középszerűen. Erdeje, szóleje van, de hiányzik a malom. Piaca: Veszprém. - Karád a 18. század végén még „sokacz és tót falu" - Vályi lexikona szerint, földesura a veszprémi püspök, lakosai katolikusok. Csepel és Kötcse 3

/4 órányira vannak tőle. Háromnyomásban művelt határában rozs és búza terem, földje hegyes, agyagos, erdeje és szóleje elég, piaca Veszprémben van."

5 Az útnak ez a része nincs közel a postaúthoz, de azért a postalexikon feltünteti ezeket a településeket. Ácsáról azt közli, hogy egyházilag a törökkoppányi plébániához tartozik. Négyórányi távolságban van SzöllősGyöröktól, a postaállomástól. Andocs ebben a lexikonban mint magyar mezőváros szerepel, ferences kolostorral; 3 % órányira van Szemestől, a postaállomástól. Nágocsot magyar-sváb kolóniának, telepes falunak jelzi, ahol a katolikus és kálvinista lakosoknak is külön temploma és lelkészsége van. Négyórányira van Szemestől. - Karád katolikus magyarok által lakott mezőváros, saját plébániával. Szemestől kétórányira találjuk.

146 A hadmérnök konkrét adatai a települések nagyságáról adnak eligazítást. Ácsában ekkor 180 ház, 170 istálló volt, 3000 embert és 800 lovat lehetett benne elhelyezni. Állatállománya 30 ló és 400 ökör volt. - Andocs hasonló hozzá, 150-150 házat és istállót jegyeztek fel benne, itt is 3000 ember, de csak 500 ló volt elhelyezhető. Állatállománya 50 ló és 400 ökör. Nágocson 200 ház és 200 istálló szerepel a kimutatásban. Az elhelyezhető férfiak száma 4000, a lovaké 800. Az állatállomány 45 ló és 500 ökör volt. Karád itt mezővárosként szerepel, 300-300 ház illetve istálló volt benne a hadmérnök szerint, s az állatállomány 160 lóból és 700 ökörből állt. A beszállásolhatok száma 6000 ember és 1200 ló volt. Az 1812-ben készült megyei leírás Acsa falu hegyes-völgyes határát, erdővel borított és jó bort termő szőlőhegyét emeli ki. Lakosai katolikus magyarok, akiknek temploma és helyben lakó káplánja van. Andocs is falu, ferences kolostorral, gyógyszertárral. Búcsújárásáról nevezetes. Lakosai katolikus magyarok. Szőlőhegye is van. Nágocs már a mezővárosok között található, a földesura gróf Zichy kamarás. Urasági kastély és szép park „ékesíti". Határában erdős hegyek, szántóföldek és rétek vannak. A borok „mindennapi ivásra valók". Négy állatvására van évente. Lakosai németekkel kevert magyarok, katolikusok és kálvinisták. Mindkét felekezetnek van itt temploma és papja. Karád ugyancsak mezőváros, a veszprémi püspökség legnépesebb települése Somogy megyében. Lakosait szerbekkel kevert magyaroknak mondja,