Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

ökör alkotta az egész állatállományt. Komlósd Széchenyi-birtok volt a 18. század végén, 37 házzal és 275 lakossal, de L. Nagy már kálvinista templomos helynek írja 62 házzal és 483 lakossal, akiknek többsége protestáns volt. A két említett puszta közül L. Nagy művében csak Tarnócza neve szerepel, ahol akkor 12 házban 98-an laktak, jelezve e puszta nagy szerepét az uradalmi gazdálkodásban.

56 Ez is Széchenyi-birtok volt, akárcsak Rigóczi puszta, amelynek neve az 1808-1810 között Somogyban összeírt csárdák között Alsó és Felső Rigócz puszta néven bukkan fel, Darány faluhoz tartozóan.

57 Az útprotocollumban említett másik utat a hadmérnök így említette: Légrádról Babócsára tartó út. Ez Kanizsa felől érkezett Somogyba. Az út első szakasza a Zala megyei Légrádból Kanizsán át Csurgóra érkezett, és ez a szakasz 6-7 óráig tartó út volt. Csurgóról Taranyig haladt az út második szakasza, amely 6 órát vett igénybe, majd az Agarévtói Babócsáig tartó út 5-6 órát vett igénybe. A Somogy megyébe átlépő útvonal első állomásaként Szent Mihályt említi, majd fontos szerepet játszott a Mikvár vagy Mükvár nevű kocsma, amelynek neve a térképen nem található. Az út ezután Szent Pál falun át Porrog Szent Mihályra halad, majd érintve a Gogancz kocsmát, Csurgóra ér. Szent Mihálytól mélyút (Hohlweg) vezet a malomig, amelyet egy kis patak keresztez, amelyen egy rozoga fahíd vezet át. Az út ezután magaslatra vezet, kanyarokkal. A következő útszakasz Szentán vezet át és Duskewar (valószínűleg Tüskevár) kocsma előtt haladva el, a Taranyi erdőbe jut és a Schotartó (!) kocsma mellett vezet tovább. A harmadik útszakasz Agarév és Háromfa falvakon át a Rinya patak jobb partján visz Babócsára. E terület földrajzi adottságai ekkor eléggé kedvezőtlenek. Mindamellett Mükvártól egy rövid útszakasz szőlőskertek között vezet. A Bükkösdi hegyig vivő út bozótos területeken halad át. A terület több patakján fahidak ívelnek át, amelyek keskenyek és nehezítik az előrehaladást. A talaj kevert, agyagos és homokos. Az előbbin nedves, az utóbbi úton száraz időben nehéz az előrehaladás. Az utat a mérnök mindenképpen murvával javasolja megjavítani, de szorgalmazza az utaknak rőzsenyalábokkal való kijavítását, feltöltését is, amellyel a mélyutakat magasítani lehetne, („...mit Fasching Einleitung erhöhet werden...") Ennek az útnak stratégiailag fontos pontjaként említi Szent Pált és Porrogot (amelyet Borrognak ír), amelyek alkalmas „szembeállítási pontok", továbbá a Csurgó és a Szenta közötti rész alkalmas a védekezésre. Menettáborként (Marschlager) Csurgót, Taranyt és Babócsát említi. Ennek az útnak a községtáblázati anyaga 1 mezővárost, 9 falut és 4 pusztát foglal magába. A Légrádról Babócsára tartó út első somogyi szakasza Szentmihály faluval kezdődik. Ebben a hadmérnök 12 házat jegyzett fel és 70 embert jelzett ott - háború esetén - elhelyezhetőnek. Az állatállomány 30 ökörből állt, és ez azt sejteti, hogy ez a település inkább urasági pusztának tekinthető. A mérnök leírása azonban határozottan pagus-t, falut említ, amely a Mihály hegy tetején szanaszét szórtan fekvő házakból áll. II. József népszámlálása idején nem jegyezték fel. A térképen P. Mihály néven találunk egy elnevezést. Az 1812-ben készült megyei leírásban a marcali járás pusztájaként tüntették fel, amely Festetics György egyetlen szőlőterületből álló pusztája egy magas, a Dráva mellett álló hegy tetején, ahonnan kiváló borok származnak. Van ott egy Szent