Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Knézy Judit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában

számadások között található „vendégek diáruma" feliratú iratokból derül ki, mivel némelyikük szerződése lehet, hogy a keszthelyi iratanyagban található, viszont étellel, itallal a csurgóiak látták el itteni munkájuk idején, s ezt Stiessné Josepha, a szakácsné pontosan vezette. Rendszeresen megjelent a „keszthelyi kéménytisztító" egy-egy napra, akinek pl. 1773- augusztus 26-án ebédet, vacsorát és másfél icce bort szolgáltak fel 10 dénár értékben.

72 A kőművesmester szolgájával együtt két napig vizsgálta az épületeket 1773 októberében, ők is kaptak ebédet, vacsorát és 6 icce újbort. 1773 novemberében 6 nap alatt a keszthelyi kőműves szolgájával „az újonnan kegyesen parancsoltatott épületeket kimérte és az abrincsokat megcsinálta..."

73 A keszthelyi üveges és lakatos 1771 novemberében „eljöttek az épületekbe tartozandó fogyatkozások megjobbítására", az üveges e hónapban 14, majd 4, a lakatos 4 napot dolgozott itt. Ebben a hónapban hoztak Keszthelyről üveglámpásokat is Csurgóra. 1772-ben a keszthelyi német üveges a taranyi vendégfogadó ablakaiként „113 övegdarabot igazított be", 3 forint 85 pénzért.

7

* Sűrűn megfordultak Csurgón mészárosok is, úgy, hogy vagy maguk vásároltak fel állatot, vagy kereskedővel együtt érkeztek Ausztriából, Kanizsáról, leginkább az őszi időszakban. Ezeket is ellátták itt-tartózkodásuk idejének megfelelően vacsorával vagy ebéddel. Járt erre mohácsi mézfelvásárló és más is.

75 Rendszeresen foglalkoztattak árokmetszőket is. 1771-ben Nagyatádról Siffer Ferenc és Kocsis István érkeztek, Nagymartonban a szőlőhegyben, az alsoki réten dolgoztak, a csurgói nagyréten az új halászóhelyet ásták ki, összesen 1763 ölet, amelyért 9 köböl búzát és 26 köböl rozsot fizettek nekik.

76 Bábsütőmestert legközelebb Kanizsán találtak 1773-ban, mikor a csurgói templomnak kellett gyertyát venni. 50 font fehér, 50 font sárga viasz ára 18 illetve 16 garas volt. Borbélyt többek között Atádról hívtak, aki pl. 1771-ben a „csurgói beteges cselédeknek eret nyitott; s azokat orvosolta" 1 forint és kétharmad dénárért. Máskor a kanizsai chyrurgust hívták „tiszteknek, cselédeknek és sok szegény embernek eret vágni". Ebédet, vacsorát és másfél icce bort is kapott.

77 //. KERESKEDŐK, VÁLLALKOZÓK 1. Vendéglősök, kocsmárosok A földesúri haszonvételek között az egyik legfontosabbik a kocsmák haszna. A délnyugat-somogyi területeken jó minőségű uradalmi borok teremtek, de a parasztoké is jobb volt a megyei átlagnál. Jó, egészségre ártalmatlan vizű kutak hiányában bort ittak víz helyett is a nők és gyermekek is, erjesztő, savanyító, fertőtlenítő hatását sokkal jobban kihasználták, mint később."

8 A pálinkaeladás is jelentős hasznot hozott. Ebben a körzetben söreladásról nemigen esett szó. A csurgói uradalomhoz a következő kocsmák tartoztak 1773ban: csurgói, alsoki, szentai, udvarhelyi, vízvári, bélavári, zsitfai, agarévi, háromfai, taranyi, szentkirályi, nagymartom, gyékényesi, szentmiklósi, Légrádon három is és a kakonyai pusztán egy.

79 A kocsmaházak s a hozzájuk tartozó gazdasági épületek az 1760-as években nagyjából a módosabb jobbágyházak szín-