Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Knézy Judit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában

2. „Szűrszabó", magyarszabó Az agarévi Maics Markóts féltelkes jobbágyként szerződött 1771-ben. Nagyobb családja vagy több alkalmazottja is lehetett, hogy ennyi földet tudott vállalni. 15 forint készpénzzel váltotta meg tartozásait, réten kívüli földjeiről kilencedet, tizedet is fizetett. A csurgói adatok csak három szabóról szólnak, bizonyos, hogy szűrszabók is lehettek közöttük. A magyarszabóként is emlegetett mesterek durva posztóból kabátféléket készítettek. Az 1759. évi vármegyei limitáció 6-féle szűrt és 5-féle dolmányszűrt árazott.

30 1814-ben már 15-féle szűrt (méret, díszítés, forma szerint) és 10-féle szűrdolmányt tartott számon, még gyermekeknek valókról is tudunk (6, 10, 13 évesek).

31 A legáltalánosabb e vidéken a befenekelt ujjú szűr. Hogy milyen szűrfélét hordhattak Csurgón és környékén a pásztorok, betyárféle emberek, azt Richárd Bright 1815-ben

32 megjelent börtönvázlata is mutatja (3. ábra). Az uradalmak arra törekedtek, hogy alkalmazottaik természetbeni járandóságaként adott ruházat más legyen, mint a jobbágyoké, így a szűr is más színű, más szabású pl. hosszú ujjú, más díszű.

33 Szűrt elsősorban kocsisok, számadó pásztorok, kaptak, „szűrdolmányt" egyszerűbb lovászok.

34 Richárd Bright börtönrajza. Csurgó, 1815 körül 3- „Szabó", német- vagy „vásárosszabó" A csurgói iratok szabóról, a megyei limitációk vásárosszabóról beszélnek. Amíg a Csurgó mezővárosban 1767-ben említett három mester (Givrés János, Horváth György, Stettner János) csak házas zsellérek voltak, az Agarévben lakó Zadravecz János fél telekkel rendelkezett 1771-ben.

35 Az uradalom-