Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)
veredett, egyszerre megváltozott a sajtó hangja. Ilyen címeket, mondatokat olvashatunk a háború kitörése utáni hetekben: ,Visszaállt az erőnkbe vetett hit bizalma" - „Katonáink legfőbb erénye, a szuronyt szegezz, most ismét érvényesülni fog." - „Még a poklok kapuját is megvitatják." - „Csapataink győzelmesen vonulnak előre." „A magyar katona „győz és győz." - „Előre a királyért és a hazáért!" - „Győzni fogunk!" És persze háromhasábos címben: „Éljen a háború!" Majd jöttek a hadijelentések a „szent háborúról", minden mást kiszorítva a címoldalról: „Diadalok a Kárpátokban!" - „Keleten eldőlt a háború sorsa" - „Nagy diadalaink Lengyelországban" - „Somogyi fiúk bravúrja" - „Hátrál a muszka." Majd az olasz front eseménytudósításainak háromhasábos címei uralják az első oldalakat. Az itthoni, hátországi szenvedésekről, nélkülözésekről legföljebb ilyen megközelítésben esik szó: „Csatában a férfiak, de itthon az asszonyok". Mármint ugyanúgy helytállnak, mint férjeik, fiaik a harctereken. De azért a sebesültszállítmányokról hírt adnak a lapok. 1916 júniusában jelent meg a megyei sajtóban első ízben a szó: béke. Nagyon óvatosan, de remény fénysugarát felvillantva. „A ma példátlan hevességgel tomboló harcok között még nincs hangja a szelíd, jóságos szónak, mely a megértés közös földjére vezet. De talán ez utolsó lobbanás mögött kigyúl a béke fehér fénye." Ugyanebben a lapszámban már arról is olvasni lehet, amit az emberek már jó ideje tapasztalnak más árucikkek esetében is: „Nincsen liszt Kaposváron". 75 A következő évben - miként az általános politikában és a központi sajtóban is - egyre több szó esik a lapok hasábjain a békekonferenciákról, a „háborús őrület" megállításáról és az itthoni, egyre súlyosabb ellátási zavarokról, a gazdaság válságáról. Az utóbbi témák azonban aránytalanul csekély terjedelmet kapnak. Önkritikusan állapítja meg a Somogy vár megye szerkesztőségi cikke: „...soha nincs mondanivalónk a városról sem a megyéről. A lap belsejében szárazon, röviden regisztráljuk a városi és megyei élet jelenségeit, alig van rá pár szavunk a mi ezer küzdelmeinkről és egyéb bajainkról, hivatalos kommünikék halmaza a lapunk." Azzal mentegeti e szerkesztési gyakorlatot, hogy az embereket ma mindennél jobban foglalkoztatják a háború és béke hírei/ 6 így aztán csak röviden, valóban szűkszavú tudósításokban találkozhatunk olyan írásokkal, melyek pl. a petróleum nehéz beszerzéséről, az elszabadult árakról, a somogyi rokkantak, hadigondozottak súlyos gondjairól stb. szólnak. Természetesen a somogyi lapok is foglalkoznak az oroszországi polgárháború eseményeivel, de még a. „nagy októberi forradalom" pétervári részletei is csak alcím alatt kapnak helyet, háborús tudósítások blokkjában. Mégpedig olyan megközelítésében, hogy „Lenin és társai", a „bolsevikok" hatalomra kerülése várhatóan elősegíti a háború befejezését. Hirdetés A lapok változatlanul meghatározó pénzügyi forrása volt a hirdetések közlése: a szolgáltatások iránt gyorsan emelkedett az igény a gazdaság minden ágazatában. Ennek megfelelően a lapok felületük 25-30, de esetenként 50 százalékát e célra használják fel. Általában az utolsó oldalakat töltik meg hirdetésekkel, de már a század elején helyeznek el reklámszövegeket a lapok belső,
