Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés
zi" államnak. Miért? Mert lényegesek a különbségek azokkal a hatalmi szervezetekkel szemben, amiket a letelepedett népek, a földművelésen alapuló kultúrák hoztak létre. 3 " Az ,,igazi" államok azok, amelyiknek kijelölt, állandó határa van, egy területen, hosszú ideig. Állandó intézményei, ennek megfelelő méltóságai, hierarchiája van, a hatalmat a földet birtokló gazdagok szervezik meg, a társadalom vagyon alapján rétegezett, és az államszervezet a gazdagok érdekeit szolgálja, elnyomja a szegényeket. A marxista államelmélet lényege, hogy az állam a kizsákmányoló osztályok hatalmi szervezete, lényege az erőszak, a kizsákmányoltak és elnyomottak fékentartása. Ennek megfelelően „igazi" állam csak a rabszolgatartó, a feudális és a tőkés társadalomban volt, mivel ezekben két-két alapvető társadalmi osztály egymással szemben antagonisztikus ellentétben állt. így valójában a mezopotámiai birodalmakat, egyiptomi, indiai, kínai, és perzsa, európai prefeudális hatalmi szerveződéseket sem lehetne „igazi" államnak tekinteni. Az európai és a magyar történetírás ezeket a földművelésen alapuló, nem igazi rabszolgatartó, nem igazi feudális vagy tőkés államszervezeteket nagylelkűen mégis államnak nevezi. A hunok, zsuanzsuanok, avarok, türkök, onugorok, bolgárok, kazárok, mongol-tatárok, magyarok évszázadokig fennálló hatalmi szervezeteit nem nevezi államnak. A kazárok birodalmát is azért nevezik egyesek „előállamnak", mert a növénytermesztés, a földművelés meghatározó fontosságáról források írnak, és jelentős városaik, erődjeik voltak, kimutatható náluk egy kereskedő réteg jelenléte is, valamint több olyan tulajdonlás, ami a hűbériséghez köthető, feudális a jellege. Úgy vélem a sztyeppe hatalmi szerveződéseit sajátos államszervezeteknek kell tartani. A lenézést, leértékelést meg kell szüntetni, mert ez méltánytalan és igazságtalan. Az európai gőg megnyilvánulása ez az álláspont: Államot szervezni az indoeurópaiak tudtak csak, hisz Európában voltak „igazi"; rabszolgatartó, feudális, tőkés államok! A zsuanzsuanok állama kétszáz évig élt, utána türkök szerveztek Ázsia sztyeppéjén államot és ez két évszázadnál tovább tartott, területileg egységbe fogta Belső-Ázsiát Kínától Bizáncig. (552-745) Erről a hatalomról, államszervezetről bizánci és arab források mellett maguk az államalkotók is megszólaltak saját nyelvükön, saját írással. Van tehát kontroll. Objektívebb lehet a kép. Kül-tegin és a többi türk uralkodó maga szólal meg és ismerteti hatalmának eredetét, eszméjét, indokait. „De fent a türk Ég, és a szent Föld-Víz határozott. Felemelte atyámat Elteris kagánt s anyámat Elbilge katunt, az ég csúcsára segítvén őket, hogy a türk nép ne pusztuljon el, hogy újból nép legyen. Atyám a kagán tizenhét emberrel indult el. Amint elterjedt a hír, hogy kifelé vonul, a városban lévők a hegyekbe mentek, a hegyekben lakók a völgyekbe szálltak, s összegyűlvén hetvenre szaporodtak. S mert az ég erőt adott nekik, kagán atyám serege farkasokhoz vált hasonlóvá, ellenségei a bárányokhoz hasonlítottak." A hatalom égi eredete nem csak Európában a keresztény kultúrában volt a legitimáció fontos tartozéka. Ez bizonyára mezopotámiai gyökerű a sztyeppén is, de Európában is. Nem kételkedhetünk abban, hogy a türk írásban rögzített vallási szokások, a hatalom eszmerendje az egész sztyeppén hasonló volt. A sztyeppéi életbenmaradáshoz erre a hatalomra, ideológiára volt szükség. Ezt eléggé félreérthetetlenül fogalmazzák meg a türk rovásírásos emlékek. Mindez a magyar kultúrában is éltető elem lehetett. Álmos hatalmának is égi eredete volt, és ezt a magyar eredetmonda híven őrzi. A székely-magyar rovásírás is
