Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés

él. A rajzok medvéket, vízi és szárazföldi madarakat, kecskéket, maszkokat viselő mágusokat, varázslókat, táncoló alakokat, madárfejű embereket, sítalpakon siető férfiakat ábrázolnak. A csónakok a halászatot igazolják. A szarvasok szíve tájára rajzolt jelek talán a vadászati oktatáshoz, célbadobáshoz adtak támpontot. Az antropomorf figurák, szobrocskák talán a varázslók szertartási kellékei lehettek. Mindezzel jelezni kívántam, hogy a sztyeppéi régió őstörténete ugyanolyan titkok hordozója mint Európáé, más földrészeké. Ezek a sziklarajzok ugyanolyan titokzatosak, mint a szaharai, a spanyolországi és Nyugat-Európa barlangjaiban talált hasonló rajzok és festmények a jégkorszak végéről, utolsó feléből...

18 A déli régióból a későbbi időben is kerültek a sztyeppéi térségbe jelentős néprajzok. Az élelemtermelés következtében a gyorsan szaporodó lakosság egy része újra és újra kénytelen új földterületet birtokba venni,

19 ezért földművelő csoportok vonulnak a szűzföldek feltörésébe, a földművelésre alkalmas területek meghódítására, szabad területekre. A Dnyepper mellett hétezer éves növénytermesztő településeket tárt fel a régészet, de a Duna mentén is felvándoroltak rajok a Kárpát-medencébe. Az első földművelésen, helyesebben növénytermelésen alapuló kultúrák az ún. Termékeny félholdon, Kis-Azsiában jöttek létre, és ez a góc az, ahonnét a kirajzások elkezdődtek. Nyugati és északi elvándorlások mellett fontos az északkelet felé történő terjeszkedés Iránon át Türkmenisztán, Afganisztán, Dél-Szibéria és Kelet-Ázsia irányába. Ezek fő jellemzője, hogy mindegyik növénytermesztő jellegű, és a nomád állattenyésztés nem mutatható ki a kialakuló kultúrákban.

20 Ezek a kirajzások összefüggésben lehettek a mezopotámiai nagy fémszükségletekkel.

21 A háromezerötszáz és ötezerötszáz évvel ezelőtt, tehát mintegy kétezer éven át az eurázsiai sztyeppén kimutatható egy magasabbrendű kultúrát hozó etnikai elem megjelenése nyugati és déli irányból. E népek ismertetik meg a földművelést és az állattenyésztést, a fémek, a bronz ismeretét a cromagnoid típusú őslakossággal. Származás szerint nincs az európaitól eltérő fajta erre! A lótartáson alapuló nomád állattenyésztés mintegy négyezer éve kezdődött, és ezer év alatt vált az egész sztyeppén meghatározó fontosságúvá.

22 A gazdasági élet élelemtermelése szarvasmarha-, juh- és lótenyésztésen alapult, melyet a földművelés, növénytermesztés kiegészíteni tudott csak a vadászattal, halászattal együtt. Egyes időszakokban, egyes területeken a kereskedelembe is bekapcsolódott a sztyeppe népe, és valójában soha nem szigetelődött el a világ fejlődésétől az ó- és középkorban. Mozgékonyságuk miatt folyamatosan kapcsolatban voltak a világ legfejlettebb régióival, a fontos találmányok hamar eljutottak hozzájuk, és felhasználták azokat életformájuknak, kultúrájuknak megfelelően. A világ nagyon sokat köszönhet a sztyeppe népeinek, a sztyeppén sok olyan találmányt hasznosítottak, amiket a letelepült népek később vettek át. (Lovaglás, nyereg, kengyel, lószerszám, szekér, reflexíj, zabla, lovas sereg, normád harcmodor, bőrruházat, csizma, fehérnemű, csurgó fürdés stb...) A kereskedelem számára képesek voltak értékes árukat termelni. Voltak világpiaci értékű termékeik. (Bőr, szőrme, ló, szarvasmarha, juh, fémek, fegyverek, dísztárgyak, posztó stb...)

23 Az i. e. VII. században eltemetett szkita fejedelem kosztromszkajai sírjában bőrtegezek, vaspajzs, vas lándzsahegyek, zabiák, pikkelypáncél, nyílhe-