Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Tilkovszky Lóránt: „Ütött a cselekvés utolsó órája." Bajcsy-Zsilinszky Endre 1942. február 4-i memoranduma Horthy Miklós kormányzóhoz
belső sebeire. Korántsem valaminő szektárius elfogultság vagy szentimentális ellágyulás vezetett. Jól tudom, hogy a politika nem mindig dolgozhat kesztyűs kézzel, az államérdek gyakran kemény, sőt kíméletlen eszközök igénybevételét is megkívánhatja, különösen, mikor a belső rend fönntartásáról van szó. Az ellen senki sem emelhet kifogást, magam régi ellenforradalmár legkevésbé, hogy az állam vagy a hadercí, vagy a magyar hatóságok ellen vak) lázadás, fegyveres merényletek és alattomos támadások a törvény teljes szigorával toroltassanak meg. De a magyar katona, a magyar csendőr nem arra való, hogy tisztes, becsületes, érdemes polgárokat, védtelen asszonyokat, leányokat, gyermekeket és csecsemőket halomra öldöstessenek vele. A tömegöldöklés például Újvidéken tudomásom szerint a szegedi hadtestparancsnok hivatalos jelenlétében, tehát kétségtelen felelőssége mellettfolyt három napon át. S az öldökléssel a szemérmetlen rablás és fosztogatás, főleg a város belső részeiben, ahol a jobbmódúak laknak. Állítólag a lakosságnak a kommunistákté)l való ,,megfésülése" címén. Hát vajon jómódú zsidó kereskedők vagy a művelt, sok esetben magyarbarát szerb értelmiség tagjai között kell keresni a kommunistákat? És még kommunistaság miatt is lehet leöldökölni embereket elítéltetés nélkül, anyákat, gyermekeket és csecsemőket büntetlenül? Újvidéken többek között - megbízható forrásból vett értesülések szerint - a következő értelmiségieket és családtagjaikat mészárolták le: dr. Boksán Milos 65 éves ügyvédet és két nővérét, dr. Pavlics ügyvédet és feleségét, dr. Uzalacz Péter főorvost, szanatóriumtulajdonost, dr. Gavrilovics Pál ügyvédet, dr. Trifkovics Relya ügyvédet, dr. Trifkovics Koszta ügyvédet és anyját, Dobanovacski Pálnét és nővérét, Dungyerszki lányokat, Ifkovics könyvnyomda-tulajdonost, Zsakics ármentesíté) társulati igazgatót és feleségét, Dragoljov Miklós mérnököt, a Főméltóságoddal együtt szolgáló egykori osztrák-magyar el len tengernagynak fiát, Horthy Miklós keresztfiát, Raies Milorádot, a magyar csapatok bevonulásakor polgármesteri teendőkkel megbízott főjegyzőt és négy szerb papot ráadásul. Vagy a zsablyai pogrom során: Vlaskalics Szvetozár 72 éves mozsori esperest, 186 holdas birtokost, a nép nagy jótevőjét, országúton, karácsony estéjén gyilkolták meg; Zsablyán Katies Milost, a 67 éves esperes-plébánost, újonnan kinevezett bizottsági tagot, alkalmasint a Tiszába dobták; Titelen Parabutyszki György esperest este 1/2 10-kor karácsony első napján portyázó csapatok elhurcolták, állítólag családjával együtt a Tiszába ölték; Sajkásgyörgyén Grbics Angyelko plébánost a Tiszába ölték; dr. Jovánovics György csurogi orvos bizonyítványt állított ki, hogy több szerb lányt megfertőztek a csendőrök, lelőtték; dr. Francuz Iván és dr. Dimitrievics ügyvédet Zsablyán lelőtték. Ezek csak kiszakított apró részletek, de minden józan magyar ember fölháborodva kell hogy kérdezze: ezek volnának hát a kommunisták? Megengedhető, elviselhető és jóváhagyható, hasznos és eredményt hozó volna az ilyen felelőtlen, programszerű öldöklés, akár a kommunizmus ellen is? Nem tartozik tulajdonképpen ehhez a témához, de mégis megemlítem, milyen kétségtelenül nagy nemzeti érdekek fűzeidnek ahhoz, hogy a háború után, különösen ha a nyugati hatalmak győznének, aminek legalább a lehetőségét józanul gondolkozó magyar államférfiú nem vonhatja kétségbe magam bizonyosra veszem 5 "-, hogy a béketárgyalások előtt ne csak a történel-
