Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)

szerkesztő mellett egy főmunkatárs segített az anyagok gondozásában - természetesen cikkek írása mellett. A somogyi hivatásos szerkesztőket - Roboz kivételével, bár ő sem itt kezdte a pályáját - nem a megye termelte ki. Jó néhány, írásábéü megélni akaró fiatalember kereste a megfelelő helyet képességei kamatoztatásához, szinte céhes legényként vándorolva, járva az ország városait. Általában nem kötődtek le hosszabb ideig egy-egy szerkesztőségben - bár erre is említek példát - mert ha kedvezőbb ajánlatot kaptak, nyomban elszegődtek akár az ország másik részébe is. Mint pl. Miklós Gábor, aki 1911-ig volt a Somogyi Hírlap felelős szerkesztője, majd hasonló beosztást elfogadva, Nyíregyházára költözött. (Itt hunyt el három év múlva, 50 évesen.) Sebők Jenőt Pécsről hívták a Somogyvármegye megalapításához. Az akkor harmincéves - eredeti szakmáját tekintve kéziszedő nyomdász - fiatalember már kilencedik éve dolgozott a Pécsi Naplónál. Első igazgatója volt az 1905-ben megalapított Somogyvármegye Nyomda és Lapkiadó Rt.-nek. Egyébként ő az a kivétel, aki Kaposváron, házasság folytán, meggyökeresedett. Tagja lett a városi képviselő-testületnek, és más köztisztséget is ellátott. A húszas években az Új-Somogyot szerkesztette.

21 Mártonffy Imre, a Somogyi Hírlap munkatársa a fővárosból vetődött Kaposvárra, miután több műfajban - Karczafalvi jelzéssel - jó nevet szerzett magának a szakmában. Göndör Ferenc rövid nagyváradi újságíróskodás után került Kaposvárra, a Somogyi Naplóhoz. 1912-ben a fővárosba költözött: a Népszava munkatársa lett. A Tanácsköztársaság idején sajtódirektékiumi elnök, de rövid idő múlva szembefordult a diktatúrával. Bécsbe emigrált, majd New Yorkban telepedett le és egy jobboldali lapot szerkesztett.

22 A másodállásban szerkesztők túlnyomé) többsége, akárcsak a politikusoké, a jogot végzettek körébéíl került ki. Szalay Károly, a Somogy Vármegyei Függetlenségi Párt és aNépjog alapíté>ja az utóbbi lap felelős szerkesztője - aki Kossuthot függetlenségi képviselőként a nagy tekintélyű Somssich Pállal szemben segített mandátumhoz juttatni - ügyvéd volt. Csondor János, a Kaposvár és a Somogy vármegyei Népújság felelős szerkesztője Tabon kezdte, majd Kaposváron folytatta ügyvédi pályáját. Dr. Neubauer Ferenc, a Somogyi Kisgazda felelős szerkesztője Nagyatádon, majd Kaposváron működtetett ügyvédi irodát. Poór Sándor, a Somogyi Újság kiadója és szerkesztője ugyancsak ügyvéd volt. Dr. Rusa (Rózsa) Ernő, a Népjog szerkesztője közjegyzői hivatalt látott el Szigetváron, majd Kaposváron nyitott ügyvédi irodát. Noszlopy Tivadar, a Somogyi Újság felelős szerkesztője - akinek versei több lapban is megjelentek egy időben Somogy vármegye al-, majd főjegyzőjeként dolgozott. A vidéki lapok élén is jórészt olyan jogászok álltak, akikben írói ambíciók is éltek. Dr. Névy Zoltán szigetvári, majd marcali ügyvéd mindkét községben a sajtószervezés motorjaként tette ismertté a nevét. Már joghallgató korában versei jelentek meg fővárosi lapokban, 1921-ben pedig - marcali ügyvéd korában - egy drámáját bemutatta a Nemzeti Színház.

23 Ügyvéd volt a tabi szerkesztő Vajda Elemér, közjegyzőként dolgozott az ugyancsak marcali szerkesztő, Bernáth Béla. (Bernáth Aurél festőművész apja.) Rónai Albert, zFelsősomogy szerkesztése szolgabírósági irodatiszt volt. A rendszeresen publikáló munkatársakat nehéz azonosítani, hiszen a cikkek többsége aláírás nélkül, legföljebb valamilyen betűjelzéssel jelent meg.