Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban

egy adatokban gazdag, valóságos kismonográfiában ismertette a város közelmúltját és jelenét. A városi dalárda által elénekelt Himnusz után az ünnepi társasebédre egybegyűlt „vidor és barátságos", „nagy és fényes" társaság szorongásig megtöltötte a „Ferenc József" fogadót. A lakoma folytatásaképpen a város népe átvonult a Sétatérre, ahol a tanács népünnepélyt rendezett. A magisztrátus határozata nyomán itt ingyenes előadással szórakoztatták a tömeget, mely igazán kitörő lelkesedéssel tapsolta meg a dalárdistákat, a „kurucnótákat" és a „magyar dalokat". A jeles napot egy pompásnak leírt ünnepi kivilágítással és zenés felvonulással zárták.

113 A megyeszékhely főgimnáziumának kétszer kínálkozott alkalom az ünneplésre. Május 9-én az ország összes középiskolája és vallásfelekezete örömünnepet tartott. Két nappal később pedig a vármegye ünnepélye részeként megtörtént az új iskolaépület alapkőletétele.

114 Előtte való nap - a sajtó szerint - párját rikító istentisztelet tartott imaházában a helyi zsidóközösség. A városi ünnepélyek egyik érdekes színfoltja volt a toponári „ősmagyarok" jelmezes bevonulása. A Kaposvár és környéke sportemberei számára a nádasdi vadásztársaság elnöke, Chernél Gyula májusban millenniumi vadászatot szervezett. A megyeszerte lezajlott ünnepségek zömét - nyilván a mezőgazdasági munkákat is figyelembe véve - szintén május második felében rendezték. Többé - kevésbé hasonló koreográfia szerint folytak le ezek a megemlékezések (Szigetvár, Nagybajom, SzóTősgyörök, Kőröshegy, Csokonya, Berzence, Somogyudvarhely, Lengyeltóti, Nagyatád, Karád, stb.) Általában a helyi népiskolában vagy a templomban elénekelték a Himnuszt, s meghallgatták a tanítók vagy lelkipásztorok beszédét, illetve az alkalomra költött ódáit. A településeket fellobogózták, délután népünnepélyeket, felvonulásokat tartottak, este pedig népszínművekkel, társasvacsorákkal és táncmulatságokkal szórakoztatták magukat a helybéliek. A nap fényét emelendő, Szigetváron például Duchon Ödön ügyvéd alapítványt tett a polgári iskola javára, Csokonyában a közgyűlés 100 koronát megszavazott a községi népkönyvtár gyarapítására, a karádiak pedig emlékkövet állítottak a faluban.

115 A millenáris ünnepélyek egyik legfényesebbikét a Kaposvári Egyházkerületi Római Katolikus Néptanítók Egylete szervezte május 28-ra a somogyvári Kupavárba. A helyi rendezőbizottság elnöke, Viniss Fülöp osztopáni plébános úgy látta, hogy „... mivel a kupavári ünnepélyek megtartása - az általános óhaj és érdeklődés miatt - most már nagyobb szabású, s ha nem is országos, de mindenesetre megyei s így nagy jelentősségü leend, ...""

6 „Ós idők óta dívó kegyeletes szokás, hogy egyes nemzeti ünnepek emléke, élő emlékfák kiültetése által megörökíttessék."

1

^ - szólt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1896. február 28-án kelt körrendelete, mely somogyi végrehajtásáról esetenként a sajtó is beszámolt. Oroszi Sándor közlésének"

8 köszönhetően tudjuk, hogy Kaposváron és 145 községben húszezernél is több facsemetét ültettek el. Volt olyan település, ahol több száz, esetleg ezer, sőt Csepelyen tízezer fát tettek a földbe. Az ünnepségsorozat és különösképpen a kiállítás arra volt hivatva, hogy megvonja az eltelt évezred mérlegét, fényes, pompás látványokba tehát nem lesz hiány, melyek hírére megjönnek a külföld népei is, hogy a magyarok civilizációjáról megbizonyosadjanak.