Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bodosi Mihály: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz
Táblázatos összesítés a megye J836-os járványáról Járások Fertőzött község Beteg Gyógyult %-a Meghalt %-a Babócsai járás 28 3422 2863 80,70 659 19,25 Igali járás 8 522 327 69,50 156 23,06 Kaposvári járás 12 622 474 70,20 136 21,80 Marcali járás 7 196 77 52,30 69 47,20 Szigetvári járás 54 3352 2576 79,60 776 23,10 Somogy összesen 109 8193 6308 77,10 1829 22,32 Országos járvány nem volt, a szomszédokban mégis riadalmat keltett a Somogy megyei kolera és azonnal kordont vontak, bár a megye védekezése igen szervezett és erőteljes volt. A behurcolás tényét bizonyítja, hogy ebben az évben Boszniában és Horvátországban kolerajárvány volt. Nyugati szaklapokban arról olvashattak először a szakkörök, hogy 1831 után egyes területeken feltűnően nagy számban találtak úgynevezett bacilusgazdákat, akik a kiállt fertőzés után hosszú ideig hordozzák székletükben (és terjesztik) a kolerafertőzést. A Tudományos Akadémia tavaszi ülésén 1837-ben Csorba főorvos az előadásában, melyet a kolera szövődményeiről tartott, a csíraterjesztőkre is felhívta a figyelmet, noha akkor még a kórokozót nem ismerték, de létét feltételezték. Azt is kénytelen volt megállapítani, hogy a tudomány a gyógyítás vonatkozásában semmi figyelemkeltőt nem tudott produkálni, bár a nagymértékű és gyorsan lezajló toxikus esetekben a folyadékhiány a halál egyik okozója, melyet már néhány közlemény jelez. Azt is hangsúlyozta, hogy a fertőzés csak a tápcsatornát károsítja, amiből egyfelől az ártalmas csíra közreműködését kell sejteni, másfelől az egyéb módon való fertőzést ki lehet zárni. A fertőzés továbbvitelét a beteg székletéből eredőnek kell minősíteni, amiért a széklet kezelésére nagyobb gondot kell fordítani. 14 Az 1848-1849- évi Somogy megyei kolerajárvány A függetlenségi intézkedések között az Állandó Nemzetőr Bizottmány egészségügyet szervező bizottságában Csorba J. főorvos intézte az ügyeket, a melléje rendelt Vagner Gáborral, a központi orvossal. A bizottság megalakulását követő héten értesítést kapott Tolna megye főorvosától, hogy a Duna partjain a győri szakaszon, Pesten és megyéjében is kolerával fertőzött esetek voltak, de járvány nem alakult ki. Az értesítés után szükségesnek látta Csorba
