Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szili Ferenc: Egy somogyi baka első világháborús naplója 1914-1918

Azonnal útra keltünk és csak hamar el tűntünk a sűrűségben a fenyvesök között Körülbelül egy klméter távolságra lehettünk már a csapatunkul bent az erdőben amikor valami neszt hallottunk azonnal lehúztunk magunkatt a bokrok között és halgatoztunk hogy honnand is jön a hang de csak hamar észre vettünk hogy a románoknak a tábori örsévei találkoztunk egy nagy fenyőfa fa alatt fekünek egy meg közülük őrszemen ált A szakaszvezető intett nekünk hogy egyetlen ágsem törjön meg a lábunk alatt oljan csendesen vonuljunk vissza hogy a románok észre ne vegyenek bennünkett Csak hamar visza értünk a csapatunkhoz és jelentést tettünk hogy csakugyan ott vannak a románok a hegy között Azalatt amíg mink oda jártunk a főhadnagy egy szakaszra való erőtt kért hátulrul és azok oda is értek amire mink vissza értünk és most nem sokatt gondolkozott a főhadnagy hanem egy kettőre kétt felé osztott bennünkett lehettünk vagy 70 nen 35 ember egy egy csoportban amikor kétfelé osztotta a szakaszt akkor ki atta a parancson hogy most mindenki harcziassan viselje magátt mert most be kerítjünk a románokatt és egyik csoportott egy őrmesterre bízta a másikatt meg ő vezette és ugy atta ki a parancsott hogy egyik csapatt egyik oldalrul a másik csapatt a másik oldalrul indul és jo nagy körben bekerítjünk őkett és amihelt valamellik csapat aban a helzetben lesz hogy támadhatja őkett azonnal tüzelni kel rájuk Ugy is történt minden ahogy a főhadnagy ki atta a parancsott Én a főhadnagy csoportjában estem be osztáskor Tehátt én ővele mentem el osztott bennönkett ugy mindha egész ezered lett volna a keze alatt elő őrsött oldal védett mindent csináld belülünk elenben az őrmester nem csinált akkora czeremoniátt és sokkal előbb oda ért a csapatával a hel színre mind mink még nem voltunk helen amikor már az őrmester csapata meg kezte a támadási lövöldözést Mielöttünk még egy tátongó mélség volt kétt hegy között azon kellett átt másznunk és akkor már minkis helen vagyunk Tehátt még erőltetései iparkottunk át menni a mély völgyön hogy minkis a románok háta mögé kerülhessünk A románok is tüzelni keztek az őrmester csapatára de hogy mink is hamar meg keztünk a tüzelést akkor a románok azonnal meg ijettek és abban hagyták a lövöldözést és mindjárt le is rakták a fegyvereken és meg attak magukatt A főhadnagy sorába alította őkett meg olvastunk hogy hányan vannak Tehátt 270 en voltak és csak hamar meg ismertünk a még mindig magyar katona ruhában lévő románt is az asszonynak az urátt és a fegyverek között is meg találtunk a magyar puskán is A főhadnagy fel vette a sorban alított románok előtt és kérdezte hogy kijé ez a magyar fegyver mind ha nem is tutta volna hogy kijjé már pedig a gazdájátt is el kerülte mégsem szolt senkisem amikor végig ért a soron és nem akatt gazdája a fegyvernek Akor vissza ment a sorban odáig aholl a fegyver gazdája volt és minden szo nélkül melbe taszította vele és el kiáltotta magátt a főhadnagy rájja.. Hátte mitt keresel itt te gyalázatos haza áruló Az ember remegett mind a nyárfa levél az arcza ezerféle szint játtszott Gondulta hogy most valami nagy baj lesz ebbül hogy ő így cselekedett A főhadnagy össze vissza rugotta mind a kutyán Azomban ki atta a tisztünk hogy fogjunk elübénk a románokatt és hajcsunk őkett háttra felé és ara hajcsunk őkett ahol ez az áruló katona háza van és majd ott számolni fog ezel a szökött áruló gazemberrel Amikor oda értünk a kiss fehér házhoz a főhadnagy meg alította a csapatott és kétt erős román katonátt ki alított a sorbul és ezt a haza áruló szökött katonátt és 15 embert akik vele voltunk mind járőrök a töbi katonával meg el kísértette a fogjul ejtett román katonákatt hátra hogy adják átul őkett a főhadnagynak Tehátt hogy ezek