Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Paál László: Somogy megye sajtója 1863-1890. (Első közlemény)

Vagyis igen kevés gondot fordítottak a cikkek figyelmet keltő elhelyezésére, a címadásra, általában a tördelésre. A műszaki szerkesztés alapvető szempontja volt a mennél több szöveg bezsúfolása az amúgy sem nagy terjedelmű - általában négyoldalas - lapba. Azaz olvasni és nem átfutni való újságot adni az előfizetők vagy vásárlók kezébe. A vidéki lapok még kevesebbet törődtek a külső megjelenéssel, a formai megoldásokkal, és ez alól a somogyi lapok sem voltak kivételek: nemegyszer cím, sőt tipográfiai kiemelés, kezdő fettes sor nélkül indítottak cikkeket. Az általános gyakorlat - az írások terjedelmétől, hasábtördeléstől függetlenül - egyhasábos címek alkalmazása volt, ráadásul kicsi, mai egységgel mérve 13-15 pontos betűkkel. Ritkán használtak tartalomra utaló címeket, amire persze az egy hasáb nem is volt alkalmas. Jellemző a címadás lebecsülésére, hogy esetenként a vezércikknél is megelégedtek ilyen címekkel: Pécs, november hó 29., Nagykanizsa, július 30. Gyakori a téma helyére utaló cím alkalmazása: A városházán. A gimnáziumban stb. Még leginkább a tárca rovatban elhelyezett cikkek címei árultak el valamit a témából, esetenként alcímként a műfajra is utalva: „Eredeti beszély"; „Életkép" stb. A belső oldalakon inkább csak rovatcímekkel találkozunk - néhány elemző publicisztika és szakcikk jelentett kivételt. Még arra sem ügyelt pl. a Somogy szerkesztősége, hogy a hírek anyagait legalább sorközzel vagy nyomdai jelzéssel - csillaggal, léniával válassza el: megelégedtek - bár ez sem volt következetes gyakorlat - néhány szavas fettes indítással. (Egyébként e betűtípus lehetőségét, akárcsak a kurziválást ritkán alkalmazták - nem úgy, mint a hirdetési rovatnál.) A szerkesztők alighanem abból indultak ki: aki megveszi a négyoldalas lapot, egy héten át lesz elég ideje megtalálni minden írást. A nyolcvanas években megjelenő új lapok azonban már alkalmaztak kiemeléseket és gondolatjeleket a hírrovat szerkesztésénél. Általában négyhasábos tördelést alkalmaztak. A Somogy ettől 1878 és 1883 között eltért: ekkor öt hasábra szedték a szöveget. A Kaposvár három hasábon jelent meg. Különösen a Somogy fordított nagy figyelmet a fejrészre. Néhány évenként újat terveztettek, egy időben igencsak cifrázott betűket alkalmazva. Amint dolgozatunk más részében már említettük, a somogyi újságírás megindítása Kaposvár akkor még egyetlen nyomdászának, Bittermann Edének a nevéhez fűződik. (Nála jelentek meg az 1863-as mutatványszámok is.) Együtt működése azonban nem volt hosszú életű a kiadóval, illetve a szerkesztőséggel. A következő év végére ugyanis a nyomda tönkrement. (Az újságnak ehhez nem volt köze.) A kis üzem csődje nem kis gondot okozott Robozéknak. A szerkesztőség 1867. december 19-től kénytelen volt az újságot a nagykanizsai Fiscbl Fülöp nyomdájában előállítani. ( Elképzelhetető, milyen feladatot jelentett ez a korabeli szállítási körülmények között. Arról nem is szólva, milyen mértékben emelte meg e kényszerű megoldás a költségeket.) És hiába jött új nyomdász már 1868 májusában Kaposvárra, a korábbinál kisebb kapacitású technikájával nem tudott vállalkozni a nagy formátumú, 50-30 cm-es hetilap kinyomtatására. Csak 1874 januárjában kerülhetett sor arra, hogy ismét Kaposváron állíthassák elő az újságot. Ekkor már gyorssajtóval is felszerelték a közben a takarékpénztár tulajdonába került nyomdát, amely így megfelelt a követelményeknek. Ettől kezdve már nem volt veszélyben a Somogy és a közben alakult többi lap előállítása. Sőt a nyolcvanas évek elején három, 1886-tól négy nyomda közül válogathattak a kiadók. ( Mint ahogy meg is tették. )

2H Ennek ellenére 1877 végén többen panaszolták a Somogy szerkesztőségénél, hogy „a lap kopott betűkkel nyomatik". A szerkesztőség igyekszik megnytigtatni az