Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Bősze Sándor: Adatok az angolszász szövetségesek Somogy megyét ért bombázásairól (1942. szeptember -1944. október)

nemzetiségi és vallási szempontból nagyon sokszínű. A paraszt-polgár jelentkezett ebbe a mozgalomban s kezdetben egyaránt képviselte a szegény nincstelen és birtokos paraszti réteg közös érdekeit. Oroszi Sándor: Millenneáriumi emlékfák, ültetvények Somogyban. AXIX. századtól kezdődően gyakorlattávált, hogy jeles történelmi események évfordulói alkalmából fákat ültettek. Ebbe a sorba illeszkednek bele a honfoglalás ezredik évfordulóján a millenneum évében létesített emlékfák, emlékültetvények, Somogy megye 146 településében több mint húszezer facsemetét ültettek el a községek, az egyes uradalmak illetve a magánemberek. Az emlékhely-létesítők 1-2 darabtól egészen tízezres nagyságrendig ültettek csemetéket. Gyakran fordult elő, hogy 7 fát ültettek, amely a 7 vezérre utalt. De építettek kereszteket és haranglábakat is, többnyire a templomok és az iskolák környezetét díszítették. A honfoglalás 1000. évfordulója alkalmából maradandó emléket állítottak. Nagy Domokos Imre: Fejezetek az iharosi-iharosberényi uradalmak vadászattörténetéből. (II. közlemény.) A tanulmány első része az Évkönyv 1992. évi kötetében jelent meg. A szerző rámutat arra, hogy az uradalmakban a vadaskertek, a nagyvadállomány kezelésében fontos szerepet játszottak. Figyelemmel kíséri a szarvas, a dámvad, az őz, a vaddisznó, a farkas és a zerge létszámának alakulását, előfordulási helyeit és a vadászatok eredményeit. A nagyvadteríték alakulását az 1896-1944 közötti években folyamatosan ismerteti. Megismerhetjük az elejtett vadállomány súlyát, a szarvasagancsok, a darulapátok és a vadkanagyarak méreteit is. Az uradalom vadászattörténetének legnagyobb szenzációja kétségtelenül az „iharosi" farkas elejtése jelentette. A fényképekkel, térképekkel és mellékletekkel illusztrált tanulmány elsődlegesen a vadászattörténet iránt érdeklődőknek nyújt nag}

7 élményt. Farkas József: A „48-as Függetlenségi Országos Gazdapárt" megalakulása és annak előzményei a Dél-Dunántúlon. A kisbirtokosok összefogásának és önálló szervezkedésének az eszméje, mint ahogy az agrárszocializmus is az Alföld protestáns vidékeiről terjedt át a Dunántúlra. Megismerhetjük Nagyatádi Szabó István és a somogyi parasztpolitikusok tevékenységét és a Szemere-mozgalmat, valamint a különböző nemzetiségi csoportok csatlakozását a Gazdapárthoz. Figyelemmel követhetjük Nagyatádi Szabó István politikai programját, emberi kvalitásait és kiváló szervezőkészségét. Választ kaphatunk arra is, hogy a Gazdapárt miért Dunántúlon és Somogyban érte el a legnagyobb sikereit. A szerző a mozgalom Somogyi, regionális és országos szintézisét is felvázolta. Szili Ferenc: Egy somogyi baka első viláhgháborús naplója 1914-1918. Kovács György hajdan volt honvéd első világháborús terjedelmes naplóját a Somogy Megyei Levéltárban őrizzük. Szerzője, aki a paraszti társadalom alsóbb rétegéhez tartozott, 1914-1918 közötti években végigjárta az olasz, a szerb, a román és az orosz hadszíntereket, ott szerzett élményeit, a háború borzalmait örökítette meg. A napló szerint árvagyerekként nevelkedett, iskolába nem járhatott, egy öreg juhásztól már felnőttként tanult meg írni és olvasni. Naplója a tehetségéről árulkodik, a pusztai cselédnek egy olyan jellegzetes képviselője lehetett, aki kedvezőbb körülmények között neves parasztköltővé válhatott volna. A háború kegyetlenségét olvasva még ma is megborzadunk. Naplója a ma nemzedékének is hasznos üzenet,