Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Bősze Sándor: Adatok az angolszász szövetségesek Somogy megyét ért bombázásairól (1942. szeptember -1944. október)

figyelmeztet bennünket a háborúk értelmetlenségére, illusztrációi, rajza a szenvedő katona lelkiállapotát tükrözik. Szita Lászó: Német családok betelepülése Somogy megyében a két világháború közötti időszakban. (1930-1940) Teleki Pál gróf miniszterelnök javaslatára Széchényi Endre Somogyvármegye főispánja 1940-ben tudományos felmérésre adott megbízást dr. Páti Ferenc kaposvári gimnáziumi tanárnak. A vizsgálat célja az volt, hogy a Somogy megyében költöző és telepedő német nemzetiségű etnikum számarányát, földvásárlásait, szociológiai viszonyait, konkrét családi helyzetüket, valamint gazdasági mobilizációjukat mérjék fel. A kormányt inspirálta az is, hogy az erősödő és agresszívvá váló német nemzetiségi mozgalmak vezetői beadványokban és a hazai német sajtójukban támadták a kormányzatot azt állítva, hogy a nemzetiségi jogok csorbítása mellett, akadályozzák a területen - Somogy megyében is - a német parasztság gazdasági érvényesülését. A másik oldalról a magyar falujáró írók: Illyés, Kodolányi s az őket helyi adatokkal ellátó tudós Fülep Lajos, a hozzájuk csatlakozó számos újságíró és publicistával a magyarság pusztulását exponálták, azt hangsúlyozva, hogy a németség regionális térhódítása hozzájárul a magyarság pusztulásához. A földbirtok nem a magyar, hanem a német parasztság kezébe kerül. A németség elhódítja a földbirtokot a magyar paraszt kezéről. Széchényi, dr. Páti Ferencet, a rendkívül művelt történelem-latin tanárt e problémák konkrét kivizsgálásával bízta meg. Páti Ferenc iratai fennmaradtak a miniszterelnökség levéltárában. Jelen dolgozatban a probléma felvázolása mellett, közreadjuk a kitűnő tanár „Részletes jelentés 1930 óta történt németajkú Somogy megyei településeiről" című írását, amely az adott időben Somogyba beköltözött német famíliák rövid „családtörténete", meggyőző bizonyíték arra, hogy a migráció, a társadalmi mobilizáció egy része. Nem politikai okok, hanem kizárólag gazdasági tényezők állottak a migráció hátterében. Szakály Sándor: Levelek és tábori lapok a háborúról. Miről írtak a magyar katonák 1942-43-ban. A második világháború idején a tábori postával továbbított levelezőlapokon és levelekben többnyire hitelesen őrződtek meg a háborús hétköznapok történései, a hadba vonultak és az otthon maradottak érzései. E források segítségével bepillanthatunk a katonák mindennapjaiba, gondjaikba, gondolataikba, megtudhatjuk mi minden érdekelte s foglalkoztatta őket a háborúval kapcsolatban, miről mi volt a véleményük. Éppen ezért e dokumentumok fontos történelmi források, mivel ezekből a levelekből kitapinthatjuk hogyan módosult a katonák harci kedve, milyen félelmeket éltek meg, miként vélekedtek az ország és saját jövőjükről. A szerző két somogyi katona levelező- illetve képeslapjait elemzi, ismertetve azok gyakoriságát és ami még fontosabb, azoknak a tartalmát is. Manfred Kehrig: Az 1942/43-i sztálingrádi csata: Intő szó a falon („Menetekel...") A tanulmányból megtudjuk, hogy 1942. november 19-én megindult szovjet ellentámadás nem érte váratlanul a német vezetést. A támadást megelőzően a német katonai vezetés arra is számított, hogy a 6. Hadsereget átmenetileg körül is zárhatják. A veszély nagyságát illetően annak várható következményeit azonban teljes valóságban nem ismerték fel. Többen még gondolták, hogy a végső győzelembe vetett