Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Bősze Sándor: Adatok az angolszász szövetségesek Somogy megyét ért bombázásairól (1942. szeptember -1944. október)

REZÜMÉ Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban 1215-1300. A Somogy megye múltjából évkönyv első kötetében 1970-ben néhai Komjáthy Miklós megkezdte a somogyi konvent által a Jagelló-korban kiadott és az Országos Levéltárban őrzött oklevelek részletes kivonatainak közlését. 1993-ig 21 közleményben 259 kivonat látott napvilágot. Kezdeményezését volt kollégája és barátja folytatja oly módon, hogy az Országos Levéltárban azóta létrehozott okleveles fényképgyűjtemény darabjait is közli. Hasonló részletességű kivonatban. Ez az első közlemény az Árpád-korból maradt 42 oklevél kivonatát adja. Nagy Pál Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856. (Negyedik rész. Fajsz-Gyöngyösmellék.) A pecséttani tanulmány negyedik közleménye 22 település 73 pecsétleírását tartalmazza. A közigazgatás-történeti és néwáltozási adatokról a szokásos táblázatból tájékozódhatunk. A 70 pecsétrajzot a szerző ezúttal is maga készítette. A pecsétképek zömén most is tradicionális mezőgazdasági szimbólumok láthatók, különösen érdekes Gamás 8. sz. lenyomata. Az ábrázolás jellegében és a véset minőségében is kiemelkednek Felsősegesd pecsétjei. A kölcsönpecsétek közül néhánynak a története ismét önálló dolgozatban kívánkozna, így pl. Görösgal valamennyi lenyomata, valamint Gárdony 1. sz. pecsétje, amely több település iratain is előfordul. Paál László: Somogy megye sajtója 1863-1890 (első közlemény) A szerző ismerteti a lapindítás körülményeit. Felvázolja Kaposvár és a megye gazdasági és kulturális adottságait, lehetőségeit és igényeit. Megismerhetjük a lapterjesztés nehézségeit a szerkesztési elveket és nem utolsó sorban Roboz István alkotó tevékenységét. A korabeli újságírók szakmai felkészültségét is kitapinthatjuk. A szerző bemutatja a különböző rovatokat és műfajokat, vagyis a sajtó szerkezeti struktúráját. Figyelemmel követhetjük a műszaki szerkesztés és a nyomdatechnika színvonalát is. A Somogy c. hetilappal párhuzamosan megismerhetjük az időszakosan megjelent egyéb lapokat is. T. Mérey Klára: Nagyatád a kisgazdamozgalom bölcsője. (Második közlemény) A tanulmány első része után, amely Nagyatád mezőváros mezőgazdaságával és agrárnépességével foglalkozott, ez a résztanulmány annak iparát, kereskedelmét és közlekedését tekinti át 1867-től 1918-ig. A céheket eltörlő törvény után, 1876-ban már jelentős számú ipari és kereskedelmi vállalkozót jegyeztek fel ebben a mezővárosban. A statisztikai adatok a kisipari fölényét mutatják. Figyelemmel követhetjük az 1882-ben alapított gombkötő és paszományáru gyár tevékenységét, amelyben a külföldi tőke játszott szerepet. Az ipar szerkezetét a szerző több táblázatban ismerteti. Megismerhetjük a közlekedés kiépítésének gazdasági serkentő hatását, a mezőváros urbanizálódását, a polgárság sokszintű összetételét, a zsidók betelepülését Galíciából, a mezőgazdasági cselédek és a gyári munkások életviszonyait. Ebből a mezővárosból útjára induló kisgazdamozgalom olyan kisvárosi talajba is gyökerezett, amelyben a gazdasági élet egységes volt, de a társadalom