Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Manfred Kehrig: Az 1942/43-i sztálingrádi csata. Intő szó a falon („Menetekel...")
gátra kellett kitérnie. 19-én este a B. Hadseregcsoport Főparancsnokságán felismerték a fenyegető veszély teljes méretét, és a Hadsereg Vezérkarával történt megbeszélés után gyökeres rendszabályokat határoztak el. A Hadseregcsoport megparancsolta a Sztálingrádban folyó támadások beszüntetését, és hogy páncéloshadosztályok erős csoportját alakítsák ki, mely a 6. Hadsereg mély balszárnyát védte, s melynek a 6. Hadsereg életfontosságú, Lichtowskitól Chür vasúti állomásig való vasúti összeköttetést biztosítani kellett volna, s adott esetben nyugati vagy északnyugati irányban támadást intéznie. így a 6. Hadsereg Főparancsnoksága a 14. Páncéloshadtestet, a 16., 24. és 14. Páncéloshadosztályokkal kivonta Sztálingrádból, melyeknek a Dontól nyugatra egy védő arcvonalat kellett kiépíteniök. Ezek a rendszabályok talán Glinownál, illetve Kletskajánál támadó szovjet alakulatok feltartóztatására vezethettek volna, ha egy nappal később 1942. november 20-án Sztaligrádtól délre nem indult volna meg a szovjet támadás, mely még a felvonulásban lévő román 4. Hadsereg arcvonalát nem törte volna át. E veszéllyel szemben csupán a 4. Páncélos-hadseregparancsnokság 29. Gyaloghadosztálya állt rendelkezésre, melynek a bevetése a román 4. Hadsereg hosszú arcvonalának szűk helyén eredményes nem lehetett. A B. Hadseregcsoport helyzetmegítélését Hitler és a Hadsereg Vezérkara korlátozás nélkül osztotta, és 1942. november 20-a folyamán nemcsak az Észak-Hadseregcsoportnál a von Manstein tábornagy parancsnoksága alatti II. törzs kiválását parancsolta meg azzal az utasítással, hogy a B. Hadseregcsoport tehermentesítésére - mint új Don Hadseregcsoport Parancsnokság - vegye át a román 3. Hadsereg, a 6. Német Hadsereg, a német 4. Páncéloshadsereg, valamint a Don törzsparancsnokságát, hanem állítsa meg az ellenséges támadást és foglalja vissza az elfoglalt állásokat. A felismert veszély mérete azáltal is ismertté vált, mert megparancsolták az 57. Páncéloshadtest Parancsnokságának, hogy rendeljen oda két gyaloghadosztályt, a 2. és 8. Páncéloshadosztályt és még egy további parancsnokságot. A további fejlemények szempontjából fontossá vált a részleteiben még ma sem feltárt Hitler-elhatározás, mely szerint a 6. Hadsereg számára légi úton való szállítást kell előkészíteni. Ezt azonban csak a 6. Hadsereg körülzárása esetére tartották fenn, ui. csupán egy felmentő támadás végrehajtásáig. E november 20-i elhatározás szempontjából jelentős, hogy Sztálingrádot, mint fontos ipari és politikai propagandacélt feltétlenül meg kell tartani. 1942. november 20-án kezdődött a 6. Hadsereg körülzárásának döntő szakasza, mert Sztálingrádtól délre megtörtént a szovjet betörés a 4. Páncéloshadseregbe, mely e napokban áttöréssé fokozódott, s melynek hadműveleti célja a Donnál lévő Kalatsch volt. A 6. Hadsereg Főparancsnoksága e napon 16 óra körül kapta meg az első „Führerparancsot": Eszerint a 6. Hadsereg átmeneti körülzárásának veszélye ellenére tartsa magát. Parancsátvételt előkészíteni a 4. Páncélos Hadsereg Hadtestén és a román 6. Hadtest maradványain keresztül. Vasútvonalat lehetőleg sokáig szabadon tartani. Légi szállítással való ellátásról parancs következik. Mindez jelezte immár 1942. november 21-én délután Hitler elhatározása irányvonalának alapelveit a 6. Hadsereg számára. November 22. jelzi a helyzet kialakulásában a tulajdonképpeni válságpontot: Reggel a 14. Páncéloshadtest jelentette, hogy a nyugati irányba szándékolt támadást üzemanyaghiány miatt nem tudja végrehajtani. Egyúttal jelentette, hogy egy szovjet elővédosztagnak Kalatschnál sikerült a Donon átvezető hidat birtokába venni. Ezzel a 6. Hadsereg szállítási ütőere megszakadt, és minden résztvevő számára világos volt, hogy legalább átmenetileg - a Don- és Volga-híd között sor került a 6. Hadsereg körülzárására. Úgy a 6. Had-