Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szita László: Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban (1930-1940)

történt. 1930 óta sok német telepedett le a színmagyar Karádra. (?). (A kérdőjelet a főispán tette a levélbe. Sz. L.) A 43 község, illetőleg puszta közül, ahol 1930 óta német telepedés történt, 8 van olyan, ahol 1930-ban nem volt német anyanyelvű, 16 van olyan, ahol 1930-ban 25-nél nem volt több német anyanyelvű, ahol érvényesülhetett a népmozgalmi tömegvonzás törvénye....".

2

"* Páti levelének elküldésekor utóiratban megjegyezte, hogy a letelepedés és birtokvásárlás csupán a németség térnyerésének egy részjelensége. A figyelmet azokra a német községekre is rá kellene irányítani, ahol a birtokvásárlások történnek „őslakos somogyi német családok részéről". A pontos földterületek német családok kezére jutását a földhivataloknál lehetséges ellenőrizni. Ezen megjegyzése világosan mutatja, hogy mind a miniszterelnökség, mind Széchényi főispán titkolódzása hiábavaló konspiráció volt, dr. Páti pontosan tudta milyen célt szolgál a „tudományos feltárás" és „tanulmány": „Somogy vármegye német lakosságának telepedése 1930-1940" című felkérés. Azonban kedvére való munka volt. Széchényi is, a miniszterelnöki osztály vezetője is elismerte, hogy alapos és mindenre kiterjedő figyelemmel végzett munka volt. A főispán elismerésre és jelentékeny összegű honoráriumra tett javaslatot, amelyet 1941 márciusában kézhez kapott.

2

"

1 Páti munkáját vizsgálva megállapíthatjuk, hogy értékes forrást képez a ma kutatójának a Somogy megyei migráció tanulmányozásához. Községenként és személy szerint megállapítja a letelepülő német etnikum adatait, továbbá jellemzi a vizsgált község belső helyzetét, a „beszivárgás" okát, a helybeli magyarság viszonyait is. A betelepülés irányát is számba veszi, kimutatva a megyén kívüli és a megyén belüli migrációt egy kis nemzetiségi csoportnál. Páti Ferenc adatai szerint a vármegye területén 1930-1940-es években családtagokkal számítva 462 német etnikumú lakos telepedett le. Ebből 261 fő Tolna, Baranya és Veszprém vármegyékből érkezett. A számot Páti Ferenc a bizalmas főszolgabírói jelentésekből, és ezt követően vagy azok keletkezésével egy időben, helyi kiszállásokkal és ellenőrzésekkel állapította meg. Valószínűtlen tehát, hogy a valóság és Páti Ferenc adatai között eltérések lehettek. ...Mindenesetre kizárt az, hogy 1930-40 között a német bevándorlók száma 5000-7000 főre rúgjon, mint azt Kodolányi János és Fitos Vilmos több cikkében állítja és ezzel kapcsolatban Somogy fenyegető „elnémetesedéséről" ír. A németség térnyerése azonban megállapítható. Ez különösen akkor szembeszökő, ha a birtokkérdést vizsgáljuk.

26 1930-1940 közötti évtizedben szerzett birtokok kb. 2800 holdat tettek ki. Ehhez járult még kb. 2000 hold bérlet. Általában megállapítható, hogy a vármegye más községeiből betelepülők szegény, többnyire napszámos emberek, míg a más vármegyékből bevándorlók jómódúak, földvásárlók. A szegények nagyobb része német községekbe telepedett, a jómódúak magyar többségű községekbe települtek. Tehát a telepesek kb. 2000 holdnyi birtokállománya túlnyomó részben somogyi magyarok kezéről ment át a más vármegyékből jött németek kezére. Igaz azonban, hogy az új német somogyi telepesek korábbi ingatlanaikat többnyire eladták. E vagyonos német bevándorlók jóformán kizárólag olyan településekből származnak, ahol a németség zárt tömbben élt. Pl. Majos, Gödre, Hidas, Bikal, Szakadat stb. Tehát valószínűtlen, hogy földjeiket ott magyarok vették volna meg. így a 2000 holdnyi birtokszerzés a hazai németség abszolút vagyongyarapodásának tekinthető. Hozzá kell számítani azt, hogy a vármegye határán fekvő települések és birtokok is jelentékeny erősödést mutatnak. Somogy határszélén sok olyan birtokvá-