Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)

Szita László: Német családok betelepülése Somogy megyébe a két világháború közötti időszakban (1930-1940)

sárlás történt, amelyet nem követett áttelepülés, mert a megvett földet továbbra is a szomszédos tolnai vagy baranyai községekben kezelték. Külön figyelmet érdemelnek a vármegyében a parcellázással kapcsolatos földvásárlások (pl. az erdőcsokonyai és a szuloki Széchényi-birtok), melynek során nagy birtoktestek mentek át magyar kézről németek tulajdonába. így a magyar etnikumú parasztság térvesztése kétségtelenül figyelemre méltó jelenség volt. Páti Ferenc figyelme nem terjed ki arra a jelenségre, hogy ezen évtizedben jelentékeny a magyarság bevándorlása is Somogyba. Ez nem volt kutatási feladata. Elsősorban Zala megyéből érkezett számottevő népesség. Számuk 2080 fő 19201930 között. A túlnépesedett zalai magyarság által kibocsátott csoport azonban igen szegény népesség, amely cselédnek vagy napszámosnak jön, földet nagyon kis részük vásárol és nem is telepedett le tartósan Somogy vármegyében.

2 A megyébe vándorlás a nemzetiségi viszonyokra is megfigyelhető hatással volt: „Részben a régebbi német települések ellenálló erejét növelte, a magyarosítást gyengítette, s a magyarosodás útjába jelentékeny akadályt jelentett." A miniszterelnöki osztályvezető Páti Ferenc adataira hivatkozva állapíthatta meg: "...a Somogyba költözés az itt lévő régi német településeket erősítette, és ellenálló erejüket jelentősen megnövelte új, életerős és ambiciózus gazdákkal, akik új tervekkel léptek színre az egyes községekben, másrészt befolyásolták és megváltoztatták az egykés magyar községek nemzetiségi arányszámát. így pl. az 1930. évben 1200 lakosú Magyaratád községben 15, az 1100 lélekszámú Somogyszil községben 94, a 900 lakosú Karádon 27 fővel gyarapodott a német elem a bevándorlás révén 1930-1940 között.

28 A miniszterelnöknek szánt értékelés is elismeri, hogy a Tolna-Somogy megyék határon fekvő községekben a német földvásárlások során a magyarság jelentékeny földterületet veszített. Mintegy 900 holdra teszi Páti kutatásai alapján a veszteséget. De más területen is megfigyelhető jelenség ez. Pl. a Zselicben fekvő Somogyszentlászlón 1930-1940 között 600 hold ment át magyar birtokosok kezéről németekére, a község ugyanekkor 15 német földvásárló gazdával szaporodott, akik Tolnából és Veszprémből költöztek a faluba.

29 Áttekintve Páti Ferenc nagy anyaggyűjtését, az nem állapítható meg, amelyet a sajtótámadások gyakran hangoztattak, ti., hogy szervezett térnyerésre irányuló mozgalom eredménye lenne ez a folyamat. A feltárt dokumentumok és a jegyzőségeken szerzett információi alapján megállapíthatjuk, hogy a Somogyba vándorlás oka mindenekelőtt a „...föld jelentékeny olcsóbbsága, a földbérlés előnyei, valamint, hogy e nevezett évtizedben különösen sok parcellázás és bérletbe adási lehetőség nyílott vármegyénkben...".

30 Nem lehet figyelmen kívül hagyni, milyen nagy számú a beházasodás is. A községi jegyzők információi alapján hangsúlyozta, hogy számos helyen megindított parcellázásra nem akad vásárló, és a távolról érkezettek kezébe kerültek a kitűnő fekvésű és talajú területek. Mint általános jelenséget figyelhetjük meg Páti adattárában, hogy a bevándorolt német nincstelenek, napszámosok, családok túlnyomórészt német községekben helyezkedtek el, míg a vagyonos németség magyar vidékek felé törekedett. 1941. január 14-én Széchényi Endre somogyi főispán dr. Páti Ferenc összegyűjtött anyagát áttekintette, mert mint a miniszterelnökhöz küldött jelentésében írta: ...számomra is fontossá vált a valóság megismerése; a kitűnő tanárt azzal bíztam meg, hogy » részletes jelentés « címen olyan anyagot készítsen, amelyet a